A tizenegyes vadászok emlékműve

1933. június 5-én avatták fel a tizenegyes vadászok emlékművét Győr-Révfaluban, a Kálóczy téren.

A császári és királyi 11. magyar tábori vadászzászlóalj 1813 óta állt fenn. Kezdetben több nemzetiségű volt, majd 1882-től csak magyar katonák szolgáltak a zászlóaljban.

Az emlékművet, mely a 11-es vadászzászlóaljnak a nagy háborúban való részvételét hivatott dicsőíteni, Weichinger Károly műépítész tervei nyomán Réthy Gyula kőfaragómester készítette.

Az emlékmű talapzatán körben olvasható a zászlóalj 1914. augusztus 13-tól 1917. október 25-éig tartó harci színtereinek neve: POTOCZEK – DEBINA – IWANGOROD – JANGROD – GORLICE SEMPIECHOW – STR. KORCZYN – KÁRPÁTOK – TERSZAKOW – HORUCZKO – DITKOWCE – ASIAGO – NOVALEDO – MONTESAN MICHELE – NOVA VAS – LOKVICA – OVÉJA DRAGA – MOWIE FORTIN – PAPADOPOLI – PIAVEDELTA.

A Dunántúli Hírlap, 1933. június 11-i száma így írt az ünnepségről:

” A tizenegyes vadászok

pünkösdhétfői emlékünnepe

Sokáig emlékezetes marad városunk pünkösdhétfői ünnepe. A tizenegyes vadászok a ragyogó, napsütéses napon tartották emlékünnepüket. Mindenütt nemzetiszínű lobogó, díszsisakos rendőrök fogadták a város közönségét és a felavatásra érkező nagyszámú vendégsereget, József királyi herceggel az élén.

Hétfőn érkezett meg szárnysegédje kíséretében József királyi herceg, akiket a város részéről Erdélyi Iván városi tanácsos, Török Károly rendőrfőtanácsos és a 11-es vadászok küldöttsége fogadott.

Az esemény meghívója (Papp László köszönjük a képeket)

Az emlékművet Weichinger Károly műépítész tervei nyomán Réthy Gyula kőfaragómester készítette. A szépen parkírozott Kálóczy-téren büszkén emelkedik a monumentális alkotás a mosolygó égnek. Négy sarkán egy-egy örökmécses áll, a talapzatot pedig a hősi fegyvertettek véres dicső színnelyei díszítik.

A Rákócziánum díszruuás leventéi között vonultak fel az előkelőségek, a polgári és katonai hatóságok képviselői, a társadalmi egyletek küldöttei, azután az iskolákk, a 11 -es hozzátartozók, az osztrákok küldöttsége, stb.

Háromnegyed 12-kor kezdődött meg az impozáns ünnepély. A Hiszekegy eléneklése után Mocsáry Jenő ny. ezredes, a zászlóalj utolsó parancsnoka felkérésére kezdette meg József kír. herceg avató beszédét. A mélyszépségű, nagy hatást keltő ünnepi beszéd után József kir. herceg maga helyezte el koszorúját, Magyarország feltámadását hírdetve.

Szauter Ferenc dr. polgármester a város, Skultéty Miklós alispán pedig a vármegye koszorúját tette le az emlékműre. Utánuk következtek a sok egyesületek kiküldötteinek stb koszorúi. A magasztos ünnepélyt 200 terítékes ebéd követte a Royalban. A résztvevő előkelőségek közül elsőnek Schönner Odiló emelkedett szólásra, aki a kormányzóra, Mocsáry Jenő pedlig József kir. hercegre mondott felköszöntőt. József kir. herceg magsszárnyalású beszédben válaszolt. Majd Hász István dr. a feltámadás reményét hirdette. Báró Handel-Mazzetti tábornok, mint a zászlóalj volt parancsnoka, Trianon átkáról szólt könnyes szemekkel. A dicső emlékmű kitünően sikerült felavató ünnepélye ezzel zárult le.”

Felhasznált irodalom:

Orbánné dr. Horváth Márta – Győri emlékhelyek és köztéri alkotások, 2006.