Rákóczi u. 6. a „Magyar ispita”
A kétségtelenül középkor-végi és a nagy tűzvészben nagyrészt megmaradt épület helyén az 1617. évi telekkönyv három házat említ.
Közülük a keletit, amely a század elején a Jakasics családé volt, 1666-ban Széchényi György győri püspök vásárolta meg. Ugyanakkor Farkas András alispán és Szőnyi Márton szolgabíró kezeihez 5000 forintot tett le, hogy azt tőkésítsék és a kamatokból a házban elaggott győri polgárok menhelyét, ispotályát – köznyelven ispitát- szervezzenek. Széchényi 1673-ban az ispita vezetését a székeskáptalanra bízta. Első igazgatója Telekesy István őrkanonok, Rákóczi Ferenc későbbi egri püspöke volt. Végrendeletében Széchényi még 5000 forinttal növelte az ispita alaptőkéjét, melyet később mások is gyarapítottak. Ez tette lehetővé, hogy a XVII. század végén már 30 elaggott győri polgárról tudott gondoskodni. 1724-ben az akkori igazgató, Tarródy János olvasókanonok megszerezte a ház nyugati szomszédságában levő két házat is. Jordán Márton városbíró özvegyének 2272 rajnai forintot fizetett értük. A házakat ekkor egybe nyitották és a Szent Miksa (Rákóczi)-, és a Szent Sebestyén (Teleki) utcák sarkán álló Jordán-féle szállásházat lebontották és az 1730-as években ennek telkén épült az ispita Szent Annáról elnevezett temploma, melyet 1735-ben báró Malzan Károly segédpüspök szentelt fel. A templom tervezője a stíluskritika alapján Wittwer Márton karmelita szerzetes, rendi nevén Athanáziusz testvér, a győri Karmelita rend templomának alkotója. Az ispita két és fél évszázadon át tejesítette hivatását. A XIX. században a templom egyik mellékoltárát leszerelték, a főoltár képét kicserélték. Csak a Szent Erzsébet oltárt hagyták meg, melyet már 1767-ben is réginek mondtak. A betegeket és aggokat gyámolító Árpádházi Szent Erzsébetet ábrázoló oltárkép a győri Schaller István műve. A templom változatlan formában áll, csupán a nyugati homlokzatán volt két körablakot nagyobbították meg eggyé az 1876-os tatarozás folyamán.
A tört vonalú Rákóczi utcai homlokzata középkor-végi. Középrészen kiugró erkélye boltozatokkal egybekötött konzolokon nyugszik. Két szoborfülkében Szűz Mária a kis Jézussal és Szent Flórián barokk szobra látható.
Két udvarának árkádjai az olasz reneszánsz hatására kialakult győri polgári építészet legszebb emlékei. Az első udvar földszintjén és emeletén is toszkán oszlopok tartják az íveket. A második, nagyobb udvart csak az emelten díszítik ilyenek.
A belső udvar dísze 1962-től Borsos Miklós alkotása, a ruskicai márványból készült „Phőnix”
Az 1961-ben végzett helyreállítást Fátay Tamás tervei szerint, Borsa Antal iparművész közreműködésével végezték.
Felhasznált irodalom:
Jenei Ferenc: Régi győri házak, 1959
Jenei – Koppány: Magyar műemlékek – Győr, 1964
Orbánné Dr. Horváth Márta: Győri emlékhelyek és köztéri alkotások, 2006
