A Velence kávéház


1894. június 24-én nyílt meg Győr-Szigetben, a Híd utca 2. sz. alatt a Velence kávéház Lukács Gábor vezetésével.

Waldmann Ignác kávézója, amely mindössze három hónapig üzemelt, volt a Velence kávéház elődje. Waldmann úr 1894. márciusában a Győri Közlöny hasábjain hirdette meg kávéháza berendezését, mely ekkor még nem viselte a Velence nevet.

Waldmann Ignác hírdetése (Győri Közlöny, 1894. 03. 25.)

A kávéház hamar elkelt, hisz három hónappal később Lukács Gábor, az új tulajdonos már a Velence kávéház megnyitásáról értesítette a nagyérdeműt.

Lukács Gábor hírdetése (Győri Közlöny, 1894. 06. 17.)

A kávéház egyik oldala az akkor még ott folyó Rábcára nézett, így a vendégek egy velencei csatorna partján érezhették magukat.

A Rábca parton álló Velence kávéház Holló Alajos festményén. (XJM.K.65.1.96.)

A romantikus környezet ellenére a kávéház kevésbé volt sikeres üzlet, emiatt a bérlők gyakran cserélődtek.

1901-ben Kerstinger Frigyes bérelte a kávéházat. A forgalom növelése érdekében még színjátszó társulatot is szerződtetett. Bár Sziget akkor még önálló település volt, Győr városa tiltakozott ellene.

A Győri Hírlap, 1901. december 29-számából:

„A szigeti orfeumok

A belügyminiszter jó indulattal van a magyar színészet iránt. Legutóbb is felhívta körrendeletileg az ország minden törvényhatóságát, hogy támogassák a magyar színészetet, mert sok annak a baja. Így például azt mondja a belügyminiszter: ne adjanak a szinház-idény tartama alatt semmiféle más társulatnak, orfeumnak, komédiának engedélyt. Mégis már napok óta játszik a szigeti „ Velence-kávéházban” egy orfeum-társulat, mely a város falain a színlapok mellett hírdeti magát. A rendőrkapitányság tegnap előterjesztést tett a tanácsnak, hogy írjon át a vármegye törvényhatóságához az iránt, hogy a Győrrel összeépült két községben Győrszigetben és Révfaluban a községek azon idő alat mig Győrött a színtársulat játszik, semmiféle társulatnak engedélyt ne adjanak. Ez az óhaj méltányos tisztességes, a jó szomszédság igényéből folyik. „

A Híd utca az egykori híd felől, jobb oldalt a Velence kávéház (Képeslap)

1902-ben Singer Adolf, 1903. november 1-től, az amerikából hazatért Pernitz Lajos, 1906. március 27-től Novotni Károly, 1907-ben Sulyok István bérlőkként, majd szintén 1907-ben Fodor Pál tulajdonába került a Velence kávéház.

Az egykori Rábca híd a szigeti hídfővel és a Velence kávéházzal (Képeslap, postabélyegzés 1902)

1909. májusában Börzsey Lajos veszi meg a kávéházat, melynek a nevét Hazám kávéházra változtatja és Piroska Imre zenekarát szerződtette.

A Hazám kávéház megyitása (Dunántúli Hírlap, 1909. 05. 23.)

1913-ban újabb névváltoztatás; a Hazám kávéházból Szabó Béla vezetésével Otthon kávéház lett. 1917. december 30-án még Újévi üdvözlet olvasható a kávéház bérlőjétől a Népakarat újságban, ám 1918-tól már nem találtam nyomát a vendéglátó egységnek.

Felhasznált irodalom:

Torma Attila: Régi győri szállodák, vendéglők, kávéházak… Turizmus és vendéglátás (1850-1950)

A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér – Digitális könyvtár – https://edok.gyorikonyvtar.hu/

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

Szólj hozzá!

tizenhárom + 19 =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját