Győr történelmi laktanyái 1848-1920 3. rész

Egy sorozatot indítuttunk útjára, melynek címe Győr történelmi laktanyái 1848-tól 1920-ig. Torma Béla nyugállományú ezredes, a készülő Győr Monográfia IV. kötetének társszerzője mutatja be a laktanyákat.

III. Rész  Az újvárosi Vadászlaktanyától a Frigyes főherceg laktanyáig

Egy új gyalogsági laktanya építésének gondolata először 1882-ben vetődött fel, mikor az osztrák-magyar haderő átszervezését követően 400 főre növekedett egy zászlóalj létszáma, és ugyanakkor egy zászlóaljjal szaporították Győr helyőrségének állományát. 1882-ben Győrbe helyezték a cs. k. 11. tábori vadászzászlóaljat. A városi laktanya befogadó kapacitásának szűke miatt, a zászlóaljnak csak három százada számára lehetett laktanyai szállást biztosítani: a Teleki utcai és a Kálvária utcai kis kaszárnyákban. A zászlóalj negyedik századának elhelyezéséhez az újvárosi régi városházát egy század befogadó képességű laktanyává kellett átalakítani.

Más megközelítésben is aktuálissá vált a laktanyaépítés gondolata. Győr gazdálkodását súlyosan érintette a katonatartás. Korszerűtlen laktanyái miatt a város alacsony katonai lakbér-osztályzatba sorolást kapott, ami tetemes összegekkel terhelte költségvetését. 1877-1881 között a katonatartás évenként átlagosan 76 044 frt (forint) veszteséget okozott a város pénztárának.

1882. október 23-án ülésező városi közgyűlésen Széphegyi Jakab, törvényhatósági bizottsági tag, indítványozta egy nagy befogadóképességű laktanya építését. Ezt követően heves vita bontakozott ki a laktanyát építeni szándékozók és azt elutasítók között két kérdésben: hogy mennyibe kerülne az új laktanya építése, valamint a megnövekedett helyőrségi állomány illetményének elköltése mily mértékben emelné a város kereskedelmi forgalmát? (Az egyre jobban iparosodó Győr gazdasági életében ekkor még a lakosság jelentős hányada (több mint 11 %) élt a kereskedelemből.)

A vitatkozókat a beszállásolási törvénycikk 33. paragrafusa győzte meg, mely szerint a „katonai igazgatás” az újonnan épített és átvett laktanya után járó bért az átvételtől számítandó 25 évig folytonosan fizeti, akár van benn katona, akár nincs. Hozzávetőleges számítása szerint, amennyiben a város laktanyaépítés céljára 400.000 forint kölcsönt vesz fel, az 30 év alatt a laktanya jövedelméből törleszthető.

Végül a közgyűlés egy laktanyaépítő bizottságot szavazott meg azzal a feladattal, hogy javaslatot tegyen egy „nagyobb szabású” laktanya építésére. A bizottság 1883. május 16-án beterjesztette javaslatát egy ezredtörzs és két zászlóalj befogadóképességű laktanya létesítéséhez. A tervrajzokat és begyűjtött javaslatokat, valamint szakvéleményeket a város felterjesztette a Honvédelmi Minisztériumba. A tervet a HM elutasította.

Győr helyőrség történetében ennek a laktanyának a tervezése és engedélyeztetése hihetetlen hosszú ideig húzódott. Tizenöt éven át tartott a vita a város vezetése és a Honvédelmi Minisztérium között a „katona szaporítás” és a „laktanya helyét” illető kérdésekben.

Fordulatot az 1889. május 3-án megtartott közgyűlés határozata hozott, mikor az eredeti terv szerinti laktanya építésének új dokumentációit jóváhagyás végett felterjesztették a honvédelmi- és a belügyminiszternek.  Elsőként a belügyminiszter reagált vissza, júniusban a laktanya építését elvileg jóváhagyta. Decemberben megérkezett a honvédelmi miniszter elvi jóváhagyása is.

Már a belügyminiszteri jóváhagyással egyidőben, az V. hadtest katonai szakértői és a laktanyaépítő bizottság részvételével júniusban megalakult a katonai és polgári vegyesbizottság, azzal a feladattal, „hogy a kérelmezett helyőrség-szaporításnak megfelelő kaszárnyák építési programját és helyét megállapítsa.”

1890. júniusára eldőlt a laktanya helye. A vegyesbizottság a Békavár beépítetlen, mocsaras területet választotta.

1891-92-ben folyamatosan napirenden szerepelt a laktanya építése. Az első terveket 1891-ben Alpár Ignác műépítész készítette el és 1892 februárban mutatta be a laktanya építési bizottságnak.

1893-ban a katonailag kifogásolható tervek váltak a vegyes bizottság vitáinak középpontjába. 1893 november 6-án és 7-én ülésező vegyes bizottság egységes álláspontot alakított ki a laktanyaépületek számát (két legénységi-, egy tiszti- és egy altiszti épület, valamint a mosó- és fürdőház továbbá a kocsiszín és istálló) és elhelyezését illetően. Az ülésen Zechmeister Károly polgármester elnökölt. Az ülésről készült jegyzőkönyvet és terveket felterjesztették a közös hadügyminiszternek Bécsbe és a pozsonyi hadtestparancsnoksághoz.

A miniszteri válasz 1894 áprilisában érkezett meg. A terveket továbbra is katonai szempontból kifogásolta, és javasolta, hogy a katonai szakértők szakmai észrevételeinek figyelembevételével módosítsák azokat. Az új tervek készítésére a vegyes bizottság Rieger Ervin törzskari kapitányt, műépítészt kérte fel. A tervek augusztusra elkészültek és még ebben a hónapban fel is terjesztették.

Ezután gyorsan követték egymást az események. 1894 december utolsó napján a város törvényhatósága megkapta a honvédelmi miniszter leiratát, melyben elfogadta a gyalogsági laktanya építését. 1895. márciusban a belügyminiszter is jóváhagyta a város törvényhatósági bizottsága által 1894. augusztusban felterjesztett laktanya építési tervet.

A miniszteri jóváhagyásokat követően a város törvényhatósági bizottsága november 20-i rendkívüli közgyűlésén elrendelte a laktanya építési pályázat kiírását.

A kaszárnyaépítő bizottság a beadott pályázatok közül Boór Sándor soproni vállalkozó ajánlatát fogadta el, aki az összes munkálatokat és szállításokat 442.322 forint 6 krajcárért vállalta, és kizárólag hazai vállalkozókat alkalmazott.

A laktanya történetéhez tartozik, hogy a város 1897. márciusi közgyűlésén felolvasták gr. Laszberg Rudolf főispán átiratát, melyben tudatja, hogy a város kérésére Frigyes főherceg „készséggel megengedte, hogy az új laktanyát nevéről nevezzék el.”

Tizenöt év vajúdás után, 1897. szeptember 18-án ünnepélyes keretek között, a 19. gyalogezred díszelgése mellett zajlott le a Frigyes főherceg laktanya felavatása. Az ünnepélyen megjelent Zeichmeister Károly polgármester, az egész tisztikar és a laktanya építési bizottság, továbbá Goda Béla alispán és a vármegyei küldöttek. A nagy udvar megtelt a város közönségével, mikor a zászlóaljak zeneszóval bevonultak. Az ezred díszelgését Grivičič Johann ezredes ezredparancsnok vezényelte. Ünnepi beszédet mondott a polgármester és az ezredparancsnok.

Az ünnepi megnyitón először találkozott a laktanyaudvaron az ezredparancsnokság és törzs (első ízben Győrött) három zászlóaljával.

A Frigyes laktanya felépítésével a 19. gyalogezred parancsnokság és zászlóaljainak Győrbe helyezésével lényeges változások következtek be a helyőrség életében. Az 1896-ban még Komáromban állomásozó cs. és kir. 65. gyalogdandár parancsnokságot és törzsét 1897. februárban áthelyezték Győrbe.  Győr cs. és kir. katonavárossá vált.

A Frigyesben állomásozott 1902-ig a 19. gyalogezred törzs és három zászlóalja. Ezt követően, 1903-tól az 1. világháborúig a 19. és a 65. gyalogdandár másik ezredének, a 26. gyalogezred egy-két zászlóalját találjuk a Frigyes laktanyában. Az 1. világháború alatt az cs. kir. 4. bosnyák-hercegovinai gyalogezred szállásolt a laktanyában.

A Magyar Királyi Honvédség megalakulásától (1922) a 2. világháborúig Győr háziezredei: a M. kir. 4., majd a M. kir. 16. gyalogezred zászlóaljai élvezhették a laktanya komfortját. Itt kapott elhelyezést a II., majd a III. utászzászlóalj is.

1949-1950 között a 19. majd 1951- től 1956-ig a 90. lövészezred lakott a (akkor már Rákóczi) laktanyában. 1956 után szovjet csapatok koptatták a laktanya épületét, egészen 1989 évi kivonulásukig.

Frigyes főherceg laktanyából Leier City Center.

A laktanya 1989-ben került vissza Győr város tulajdonába, erősen lelakott állapotban.

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 2001-ben műemlékké nyilvánította a „Frigyes főherceg” gyalogsági laktanyát.

A védetté nyilvánítás célja „az 1897-ben épített laktanya városszerkezeti jelentőségének megtartása, a pavilonos elrendezésű együttes tér- és tömegkompozíciójának, a mellékletben felsorolt épületek várostörténeti, építészeti és technikatörténeti értékeinek megőrzése.” volt.

A közel háromhektáros területen található leromlott állagú épületegyüttest 2005-ben vásárolta meg a Leier-cég, és Győr városképében meghatározó, jellegzetes épületegyüttest a műemléki előírásoknak megfelelően újította fel.   Az épületkomplexumban jelenleg irodák, konferencia- és rendezvényközpontok, kiskereskedelmi- és kényelmi szolgáltató egységek, exkluzív bérlakások kerültek kialakításra.

Az alábbi képeken a laktanya műemlékké nyilvánított épületei láthatóak felújítás előtt és felújítás után:  

• 1/A.  legénységi épület,
• 1/B. legénységi épület,
• 2. főtiszti épület,
• 3. altiszti épület,
• 4. lőszer- és fegyverraktár,
• 5. fogdaépület.

A felújítás előtti képeket Csenár Imre, Honvéd Hagyományőrző Egyesület (HOHE) volt lelkes vezetőjétől kaptam, köszönet érte. A felújított képek saját felvételek.

A győri laktanyák története részletes kifejtésre kerül a szerkesztés alatt álló Győr monográfia  IV. kötetében.

Szerző: Torma Béla nyugállományú ezredes

Az I. rész https://regigyor.hu/vegyes/gyor-tortenelmi-laktanyai-1848-1920-1-resz/

A II. rész https://regigyor.hu/vegyes/gyor-tortenelmi-laktanyai-1848-1920-2-resz/