Az Égtájjelző


1985. november 22-én avatták fel Győr – Marcalvárosban (akkori nevén Kun Béla lakótelep), a Kovács Margit Általános és Szakképző Iskola (akkori nevén Heszky Erzsébet úti iskola) előtt Bíró Tamás, „Égtájjelző” c. alkotását.

1985 novemberében új köztéri alkotással gyarapodott Győr.

Bíró Tamás „Égtájjelző” c. alkotása

A Kisalföld napilap 1985. november 23-i száma így tudósított:

„A városi tanács már a Kun Béla negyed tervezésekor elhatározta, hogy a lakásépítés és a járulékos beruházások mellett zöldövezetekkel, játszóterekkel, művészi alkotásokkal teszi kényelmesebbé a lakók életét, a negyedet pedig hangulatosabbá. „

„Égtájjelző” és játszótér

„Ezért kérte fel 1981-ben a Képző és Iparművészeti Lektorátust, hogy írjon ki olyan pályázatot alkotóművészek számára, ‘amelynek eredményeként városképi, tematikai, tartalmi és formai szempontból egyaránt művészi értéket képviselő mű kerülhet a városrész első központjának díszterére’, a Heszky Erzsébet úti Általános Iskola és Közművelődési Egység elé.

A pályázatot még abban az évben kiírták. Hat művész küldte be terveit, amelyek egyikét sem fogadták el. Nem feleltek meg a pályázati feltételeknek. Egy év múlva újabb pályázatot írtak ki a már előtte is pályázó Bencsik István, Babos László és Nagy Gábor részére. Ez a pályázat is eredménytelen maradt.

Képző és Iparművészeti Lektorátus 1983-ban újabb nyilvános pályázatot hirdetett. Ezután mintegy 50 művész szemlélte meg a terepet, végül 15 művész 17 beadott művét bírálták el, az első díjat Bíró Tamás budapesti szobrászművész ‘Égtájjelző” szobra nyerte el, amelyet tegnap délelőtt ünnepélyes keretek között adtak át.

Az avató beszédet Orbánné dr. Horváth Márta, a városi pártbizottság titkára jelenlétében Gunyhó Lajos, a városi tanács terv- és munkaügyi osztályának vezetője mondta.”

Az avató beszédet Gunyhó Lajos, a városi tanács terv- és munkaügyi osztályának vezetője mondta.

„Beszédében kiemelte, hogy egy születéséből éppen hogy csak éledő új győri városrész, a Kun Béla negyed élete, környezete lett színesebb, gazdagabb Bíró Tamás köztéri alkotásával. Köszönetét fejezte ki az alkotónak, a tervezőnek, a kivitelezőnek egyaránt, megemlítve, hogy a pályázat során a Képző és Iparművészeti Lektorátus segítette a győrieket abban, hogy a legjobb pályamunka díszítse a várost. 

Megköszönte a szobor környékét tervező Lang János építész és a kivitelezést segítő Építőmesteri Kivitelező Gazdasági Munkaközösség tevékenységét.”

Az „Égtájjelző”
Az „Égtájjelző” felső része

„Milyen az ‘Égtájjelző’?

Egy 170 centiméteres posztamensen áll egy oszlop amelyen az égtájakat stilizált állatfigurák mutatják. Az oszlop tetejét pedig egy széljelző díszíti. 

A művész azonkívül egy környezetbe illő  ivókutat is tervezett, amelyet ugyancsak tegnap adtak át rendeltetésének.”

Az ivókút

Ott voltak az avatáson Bíró Tamás szülei és menyasszonya, Kovács Katica szobrászművész is.

A bal szélen világos ruhában Orbánné dr. Horváth Márta, a jobb szélen Bíró Tamás szülei és menyasszonya, Kovács Katica szobrászművész

„Miért ők, és miért nem a művész? Sajnos, Bíró Tamásnak ez az első és utolsó köztéri alkotása. Ő kedvtelésből a könnyűbúvár sportnak hódolt. Október 21-én egy lemerülés közben a Hévízi-tó egyik kútjába fulladt. Emlékét őrzi a tegnap Győrött felavatott alkotása.”

További képek az avatásról:

Az avatásról készült fotókat Gerebenics István készítette.

A Győr Város Levéltára Műszaki Levéltárának köszönet a segítségért.

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

Szólj hozzá!

10 − 2 =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját