Győr – Sziget, Szent Rókus plébániatemplom

Az, hogy a szigetieknek templomuk épülhetett az 1707-es pestisjárvány után megkezdett gyűjtésnek, illetve Lipp József gazdag polgárnak köszönhető.

A városrész fekvése mély, sokat szenvedett az árvizektől. A hatalmas kolera-, pestisjárványok megtizedelték a lakosságot, amely Istenhez fordult, és a mai templom helyén Szent Rozáliához címzett kápolnát épített. A győri püspök és az esztergomi érsek engedélyével ezerhétszáztízben tették le a templom alapkövét, 1712-ben szentelték fel  Szent Rókus  és Szent Sebestyén tiszteletére. 1880 körül átépítették. A gazdagon díszített oltárokon, különösen a főoltáron szentek aranyozott szobrai állnak. A főoltár retabulumának oromzatán a Szentháromság szobor ábrázolása látható. A két pár korinthoszi oszlop között Szent Sebestyén és Szent Rókus fogja közre az oltárképet, melynek felső harmadában Magyarország Nagyasszonyát, az alsó régióban szentek csoportját festette meg a művész. Az egyik mellékoltár képén Xavéri Szent Ferencet veszik körül a járványtól szenvedők, a másikon Borromei Szent Károly bíborosi ornátusban imádkozik a városért, egy feszület előtt.

„Az évszázadok alatt sok mindennel gyarapodott, sok minden változott a belső kialakításában barokk épületben – például kétszáz éve restaurálták, száz éve kívül-belül felújították –, de a három oltár és a díszes szószék ma is az eredeti állapotában látható – idézte a kezdeteket Zsebedics József győr-szigeti plébános, aki régóta kutatja az építkezés, a plébánia és a templom történetét.”

Felhasznált irodalom: Templom.hu és kisalföld.hu