Az OTI győri rendelőintézete


Az OTI győri rendelőintézetet Lakatos Kálmán tervezte. Az építkezés 1937. közepén kezdődött és 1938. januárjában fejeződött be.

Győr egyik legjelentősebb modern épülete a két világháború közötti időszakból az OTI (Országos Társadalombiztosítási Intézet) rendelőintézete, melyet Lakatos Kálmán tervei szerint építettek 1937-38-ban.

Az egykori Rábca mederben épült rendelőintézet kivitelezője Marschall Béla, statikusa Pécsi E. volt.

Az OTI székház homlokzati terve, 1937. 8Kép: Győr Város Levéltára – Műszaki Levéltár)

„A Győri Nemzeti Hírlap, 1938. január 21-i száma így írt:

Szombaton költözik az új székházba az OTI

Az Országos Társadalombiztosító Intézet győri kerületi pénztára közli az érdekeltekkel, hogy a kerületi pénztár ügyvitele és rendelőintézete f. év január hó 22-én, szombaton a Híd utcában megépült új székházba való átköltözködés miatt hivatalos órát, illetőleg rendelést nem tart.

A kerületi pénztár ügyvitele és rendelőintézete f. év január hó 24- én működését zavartalanul tovább fogja folytatni.

ЕbbőІ az alkalomból megtekintettük a modern székházat Debreczeny Kálmán ügyvezető igazgató és dr. Márton Endre fogalmazó szíves kalauzolásával. A múlt év közepén megkezdett és most befejezett munkálatok utolsó simításat végzik a munkások. Az OTI új palotája a modern építkezést dicséri. Külseje is megragadja a szemlélőt, az épület folyosói, termei, orvosi szobái pedig a technikának s kivitelezésnek kitűnő alkotása.

Az OTI székház földszinti alaprajza, 1937. 8Kép: Győr Város Levéltára – Műszaki Levéltár)

Az alagsori házmesteri lakás, mellékhelyiségek, irattárak, kazánház, liftház a legmodernebb berendezésűek, a földszint és a két emeleti irodahelyiségek, rendelőszobák, várakozóheľyiségek, a különböző gyógyászati termek és pihenők a legnagyobb igényeket is kielégítik.

Az OTI főhomlokzata, 1938 (Tér és Forma, 1938., p. 297-282.)

Debreczeny Kálmán ügyv. igazgató maga is megelégedéssel szemléli az új otthont, örömmel állapítja meg, hogy az épület minden része világos s a különböző osztályokat zavartalanul látogathatják a betegek s a felek. A tisztviselők és az alkalmazottak fokozatosan átteszik székhelyüket az új irodákba, úgyhogy hétfőn már az új otthonban folytatják szolgálatukat.

Az épület hátsó része (Tér és Forma, 1938., p. 297-282.)

A jövő terveit illetőleg tudomásunkra hozza az ügyvezető igazgató, hogy a tavasz folyamán virágágyakkal díszítik az épület előrészét, parkírozni akarják a palota kerületét, míg a ház mögötti területet füvesítik Győr az OTI palota felépítésével modern, a higiénia és építészeti követelményeknek messzemenően megfelelő épülettel gazdagodott.”

A lépcsőház (Tér és Forma, 1938., p. 297-282.)
Tér és Forma, 1938., p. 297-282.

„Új autóbuszmegálló.

A szigeti vonalon a mai naptól új autóbuszmegálló létesült, mégpedig az új OTI palota előtti részen.” ( Győri Nemzeti Hírlap, 1938. február 11.)

A Híd utca és környéke 1939-ben. Középen az új OTI székház (Fotó: Thomann Lajos)
Az OTI rendelőintézet a ’40-es években

Felhasznált irodalom:

Modern Győr: https://moderngyor.com/2013/01/12/oti-rendelointezet/

Korabeli újságok a DRKPMK digitális gyűjteményéből

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

Szólj hozzá!

tizenhat − 8 =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját