A kisbácsai templom építése


Kisbácsa templomának építkezése 1957. július 24-én kezdődött, az alapkőletétel ünnepe szeptember 8-án volt.

A Győr- kisbácsai Nagyboldogasszony Templom története 1957-ben kezdődőtt.

Takács Istvánné: „Ötvenéves az Isten háza Kisbácsán” című könyvében így ír a templomról:

„A háború utáni szegénység, hiányos ruházat miatt a gyerekek egyre többet mulasztottak az iskolából. Sürgős megoldásként először a helyi kultúr várótermét alakították ki tanítás céljára. Három keserves, nehéz éven át tanultak a kisbácsai és sáráspusztai gyerekek a sötét, zsúfolt tanteremben. 1948-ban a mai Külső-bácsai úton lévő kétszobás lakóházat alakították át kéttantermes iskolává. Ebben az épületben már lehetőség nyílt a hitoktatás beindítására melyet, Bányász Károly tisztelendő tartott, aki a Káptalan dombról járt ki Kültelekre. 1949. májusban 19 gyermek járult első áldozáshoz. A kéttantermes iskolában 12 esztendeig folyt a tanítás. 1951. dec. 1-től Bányász tisztelendő úr vasárnaponként istentiszteletet tartott a kisbácsai hívek részére a bácsai templomban. Bányász Károly lelkész 1956. október 30-ig látta el egyházi teendőit a településen, majd külföldre menekült. Őt rövid ideig Fekete Péter bácsai születésű lelkipásztor követte, majd 1957. február 10-ével kezdte meg szervező-lelkészi munkáját Kisbácsán MADARÁSZ ÁRPÁD a templomépítő.

Madarász Árpád a „templomépítő” (Kép forrása: Takács Istvánné)

A lelkész feladatául előírtak: vasárnaponként a bácsai templomban egy mise bemutatását, valamint heti négy hittanóra megtartását a kisbácsai, heti egy hittanórát pedig a sáráspusztai gyerekek részére. Egyházi tulajdonban volt egy telek Kisbácsán, rajta egy rossz állapotú lakóházzal és két lakóval. A tulajdont évekkel korábban Holler Kálmánné révfalui lakos ajándékozta az egyháznak, de a hivatalos átírás nem történt meg. A hívekkel való kapcsolattartás érdekében családokat látogatott. Beszélgetései során arra az elhatározásra jutott, hogy valamilyen módon megoldást kellene találni a helyben történő, rendszeres misézésre. Első gondolata volt az egyházi tulajdonban lévő ház átalakítása a válaszfalak lebontásával. Ezt azonban egyrészt az épület rossz állapota, másrészt a lakók kiköltözésének megtagadása miatt nem lehetett megvalósítani. Mindenekelőtt rendezni kellett az egyházi ingatlan hivatalos átírását. 1957. május 25.-én ez meg is történt.

Ebben az időben történt, hogy Árkay Bertalan budapesti építészmérnök felajánlotta –egy általa megálmodott- templomépület tervét a győri megyéspüspöknek. Madarász Árpád lelkész szívében megszületett a merész gondolat: templomot kell építeni Kisbácsának. A gondolatot tett követte. Összehívta egyházközségi elöljáróit és közösen elhatározták, hogy az egyházmegyei hatóságokhoz fordulnak segítségért. Lelkészünk először a Caritas segélyakció vezetőjét, dr. Lányi János belvárosi plébánost kereste fel, akitől komoly bíztatást és ígéretet kapott. Sajnos azonban a plébános urat időközben bebörtönözték. Ekkor dr. Póka György egyházmegyei iroda-igazgatóhoz fordult segítségért. Az ő közbenjárásának köszönhetően a templom építésére 50.000 Ft kölcsönt adott a győri püspökség, egyben jóváhagyta az Árkay Bertalan építészmérnök által benyújtott kisbácsai templom tervének megvalósítását.

A templomépületről készült rajzot lefényképezték, sokszorosították. A rajzon a következő szöveg olvasható: „Egy darab mozaik a kisbácsai templomhoz”, majd a kép alján „Adományodért áldjon meg az Isten!” Kisbácsa lelkes hívei a képet árusítva gyűjtögették a forintokat. A gyűjtést nemcsak helyben végezték, de bejárták templomuk képével a szigetközi falvakat, a megye számos települését.

Szabó Béla építész „vezényletével” megkezdődtek a munkálatok. Az első feladat volt az anyagbeszerzés. Homokot, kavicsot Varga János helyi vállalkozó szállított –ingyenesen- a közeli lelőhelyekről. A pannonhalmi égetőből hozták a téglát a püspökség által kölcsönzött teherautóval., A Balaton-melléki Vörösberényből érkezett a kő. A cement Ausztriából érkezett, ugyancsak adományként. A vezető építész irányításával kijelölték a templom alapját, majd 1957. július 24.-én megtörtént az első kapavágás. Korabeli fényképek tanúsítják, hogy öregek és fiatalok, férfiak, nők, gyerekek valamennyien ott nyüzsögtek az építkezésen.

Az alap kiásása /Madarász lelkész úr feljegyzései szerint/ másfél nap alatt megtörtént. Ezután következett a nehezebb munka, a betonozás. Mindent kézi erővel végeztek, még a betonkeverést is. A kisbácsaiak mellett a tisztelendő úr mozgósította paptestvéreit. Ők is derekasan kivették részüket a munkából: keverték a betont, cipelték a „tróglit”, nem kímélték sem a kezüket, sem az erejüket. Szívvel-lélekkel dolgoztak.

Alig több mint negyven nap alatt csoda történt Kisbácsán!

Nemcsak a teljes alapozás készült el, de az oldalhajó falai már a befejezéshez közeledtek. Az országút felöli hosszú fal is épülőben volt, és az északi –szentélyt ölelő- félkörív vonala is mutatkozott már.

Aztán elérkezett a nagy nap: az első ünnepi szentmise napja, az alapkő elhelyezésének ünnepe. A főbejárathoz zöld gallyakból „diadalkaput” emeltek. A majdani szentély fölé lombsátort építettek.Az ünnepi szentmisét dr. Mentes Mihály prépost kanonok vikárius pontifikálta, nagy papi asszisztenciával. A kisbácsai hívek és az ide látogató vendégek zsúfolásig megtöltötték a templomteret.

Az alapkövet a majdani oltár alatt helyezték el, benne fémhenger őrzi az utókor számára az alapítási okiratot.

A következő három hónap alatt tető alá került az oldalhajó és sekrestye. Hiányzott még az ablakok üvegezése, azokat –átmenetileg- papírral ragasztották be. A falakat éppen csak bevakolták, az aljzat durva beton volt. A főhajó felöli oldalt ponyvával takarták, hogy a dermesztően hideg szél ne hordja be a havat.

Advent első vasárnapján ebben a félig kész épületszárnyban mutatta be az első misét híveinek Madarász tisztelendő úr. Idézem sorait: „Még alig kész volt ez a rész is, mégis igen nagy buzgósággal és megrendüléssel szorongtak és fáztak benne a hívek az első vasárnapon, majd ezt követően az első éjféli misén és az ünnepeken.”

1958. májusra tető került a főhajóra is. Az első, háromszárnyas főkapu adományként érkezett. A belső festési munkálatokat helyi mesterek végezték. A Mária mennybemenetelét ábrázoló falfestmény dr. Szomor Tamás premontrei szerzetespap alkotása. A templom –külső formáját tekintve- az eredeti tervek szerint épült fel. Egyetlen fontos épületrész azonban hiányzott: a torony. Erre már nem jutott anyagi fedezet.

1958. egyik szép májusi vasárnapján kis tanítványai elsőáldozásának ünnepén mutatott be először szentmisét a főhajóban Madarász Árpád lelkipásztor. Boldog, lelkes szavait idézem a Historia Domusból: „Az egész templomban zengett már az ének!”

Időben beszerezték a templom legfontosabb berendezési tárgyait. A főoltár a tabernákulummal az északi fal félkörívébe, a szentélybe került. A gyóntatószék a mellékhajóban kapott helyet. Két hosszú sorban keskeny padok foglalták el a főhajó közepét. A Szűzanya és Jézus szíve szobrok –műkő talapzaton- a szentélyközeli sarkokban álltak. Ügyeskezű asszonyok kézimunka-terítőkkel ékesítették az oltárokat. Sok élő- és cserepes virág gazdagította a szegényes berendezést.

1958 őszén elérkezett a templomszentelés nagy ünnepe. Lelkipásztorunk így emlékezik: „1958. szeptember 28.-ra esett az a nagy nap egyházközségünkben, amikor Papp Kálmán megyéspüspök úr rengeteg hívő jelenlétében az annyi fáradsággal, áldozatkészséggel, szenvedéssel megépített templomot megáldotta. Van már templomunk!”

A kisbácsai templom az 1980-as években.

A templom torony nélkül épült meg. Egy harangláb „hordozta” a harangokat, míg 2007-2008-ban Petrovicz Attila tervei szerint megépült a torony is.

Harangláb a Boglárka utcában

Napra pontosan a kisbácsai templom fennállásának ötvenedik évfordulóján avatták fel a harangtornyot. A két év alatt több mint húszmillió forintból elkészült harangtomyot 2008. szeptember 28-án szentmise keretében Pápai Lajos megyés püspök szentelte fel.

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

Szólj hozzá!

14 − öt =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját