Vörösmarty u. 6-8. a „Német Ispita”
A „Német Ispita”, Győr város elaggott német ajkú lakóinak egykori menháza és temploma.
A német várőrségnek a 16. század közepétől fogva meg volt a maga ispotálya, lazarétuma (kórháza) mind Győr-Révfaluban, mind Győrszigetben. A 17. században már a belső város területén találunk ilyen ispotályt, melynek kápolnájában a jezsuiták istentiszteletet is végeztek. A mai épületegyüttes helyén a XVII. száza elején két polgárház állott, 1703-ban pedig már három. Haberle Farkas, várépítészeti hivatali írnok és felesége, Wagner Cecília 1714-ben emeletes házat építettek abból a célból, hogy abban győri szegény, elaggott német polgároknak adjanak menedékhelyet — majd az ő haláluk után. Haberlené férje halála után, 1743-ban alapítólevelet állított ki intézményéről, melynek felügyeleti jogát a győri püspökre bízta; és azt kérte, hogy a káptalan egyik tagja viselje mindig az igazgató tisztét. Az alapítólevelet 1746-ban Mária Terézia királynő is jóváhagyta. Megépítette a szép kis barokkízlésű templomot is az ispitások számára. A város 1750-ben magának követelte az intézet felügyeleti jogát, de 1751-ben a helytartótanács elutasította a város jogtalan követelését. Az intézet az alapítás után 20 évre, 1765-ben nyílt meg; ugyanis az alapítónő a ház és a tőke haszonélvezetét halála napjáig magának tartotta fenn. Meghalt 1764-ben, a karmeliták sírboltjában temették el. Az első időben 12 férfi- és 12 nőszegényt látott el az intézet, később e szám kevesbe-dett. A kis templom tornya még az alapítónő életében leégett, harangját ő öntette újra.
A kis templomnak kezdetben csak egy, a Szentháromság tiszteletére felszentelt oltára volt, később Szent József tiszteletére mellékoltár is került bele. Az oltárok fából készültek, a rajtuk levő barokk szobrok is színezett fafaragások.
A templomnak külön papja nem volt; a belvárosi plébánia gondozása és joghatósága alatt állott. A plébános gondoskodott a napi szentmiséről, és a különböző ünnepi istentiszteletek elvégzéséről. Az ispitás szegényeken kívül a környékbeli katolikus hívek is szívesen látogatták a kis templomot.
A bejárati ajtó felett kőtábla jelzi alapítóját és az alapítás évét: Haberle Cecília, 1746.
A fali fülkében elhelyezett „Mária gyermekével” szobor a ház építésekor került helyére, többször restaurálták.
Felhasznált irodalom:
Bedy Vince dr.: Győr katolikus vallásos életének múltja, 1939
Jenei – Koppány: Magyar műemlékek – Győr, 1964
Győr, Panoráma útikönyv, 1974
Orbánné Dr. Horváth Márta: Győri emlékhelyek és köztéri alkotások, 2006
