Székelykapu a Vilmos császár úton


1926-ban készült el Főreáliskola (Révai Gimnázium) sportpályáját díszítő székelykapu a Vilmos császár (ma Szent István) úton.

„Székely-kapu a Vilmos császár úton

A reáliskola tornapályájának bejárójánál remekbe készült hatalmas székelykapu áll a Vilmos császár-úton. Mindig több a nézője, az arra menők jóleső érzéssel állnak meg előtte. A város forgatagában a magyar élet kincsét hívogatja emlekezésre a székely kapu. A festését csak a napokabn kezdték meg. A festőmunkát maguk a reáliskola hallgatói végzik, a tervek alapján.
A székelykapu tervezője a színes, pompás díszítések rajzolója Valentin Károly, aki minden egyes darabnak a történetét, régi jelentőségét ismeri. Még a színek összeállítása is egy-egy darabot jelent a magyar lélekből. Mesteri kézzel, de önzetlen áldozatkészséggel is készül a kapu. Tervezője a székelyföld szeretetét rajzolta, faragta bele. Három hét múlva készül el egészen, de a bokráta-ünnepséget már megtartották a reáliskola hallgatói. Őszinte lelkesedéssel ünnepelték Valentin Károlyt, szívességét levélben is megköszönték és díszes emléktárgyal rótták le iránta hálájukat.
(Győri Hírlap, 1926. 04. 02.)

Székelykapu a Vilmos császár úton 1926-ban. (forrás: Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum
leltári szám/regisztrációs szám: XJM.F.303)

A kapu felső részén ez olvasható: „Az egyenes szívűt ezen kapu várja, / A kétes szívűt pediglen szépen kizárja.”

1926 június 6-án avatták fel sporttelepet a székelykapuval egyetemben.

„A reáliskola pályaavató tornavizsgája
Szőts László reáliskolai testnevelési tanár fáradhatatlan munkájának új, értékes gyümölcse érett meg megint, vasárnap délután. Az Eötvös parkban, egy darabka kietlen salakból, tüneményes gyorsasággal pompás sportpályát teremtett, ahol a csodaszép székelykapu árnyékában megvillant ellőttünk a magyar ígéret.
Szabatos, pontos szabadgyakorlatok, játékok, szertorna, szabadtéri sportok változtak káprázatos gyorsasággal, minden mozdulattal Szőts László tudását, lelkesedését, energiáját hirdetve. Az ünnepség végén Simon Miklós reáliskolai igazgató mélytüzű szavakkal mondott köszönetet Győr város tanácsának, amelyik a sportpálya telkét díjtalanul átengedte. Valentin Károly festőművésznek aki a székelykaput, a pálya nagyszerű díszét, az irredenta gondolat fehséges mementóját teljesen díjtalanul elkészítette és Szőts László testnevelési tanárnak, aki a pályát kitartó buzgalommal megvalósította.”
(Győri Hírlap, 1926. 06. 08.)

„Részlet a Sporteleppel.” (Képeslap 1930-ból)

1990-ben „a győri Erdélyi Kör és a Révai Miklós Gimnázium Barátainak Köre felihívást tett egy — a második világháború után megsemmisült — régi győri műalkotás újbóli helyreállítására. A székelykapus kerítés Győrött, a „Révai Miklós Főreáliskola” sportpályáját díszítette, annak északi oldalára tervezte Valentin Károly építész, az iskola egykori diákja. Most a felhívás nyomán Varga István Ybl-díjas építész, szintén egykori révais elkészítette régi fényképek alapján az új terveket. Egykori révaisok, most a Kisalföldi Erdőgazdaság vezetői faanyagot segítettek beszerezni. Most már csak az van hátra, hogy hozzáértő mesterek keze nyomán elkészüljön a szép kerítés a jelenlegi ETO-kézilabdapálya főútvonal felőli részén.” (Kisalföld, 1990. 03. 11.)

1990 novemberére már állt az új székelykapu az eredeti helyén.

Kisalföld 1990. 11. 03.

1994-ben a sporttelep helyére szállodát terveztek ezért szükségessé vált a kapu áthelyezése az Eötvös Szent István úti bejáratához.

1996 szeptemberében már az új helyen:

Kisalföld 1996. 09. 07.

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

Szólj hozzá!

15 − 2 =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját