Régi győri városképek
Glück József (Székesfehérvár, 1877. november 11. – Auschwitz, 1944. június) fényképészmester győri városképei az 1920-as évekből.
A fotográfia 1844-ben, a világszabadalom közzététele után néhány évvel már megjelent a városban. Győr első fényképésze Mayrhófer József, (Oka, Sopron vm., 1810. júnus 5. – Győr, 1897. május 12.): kanonok. Majd az első évtizedekben vándorfényképészek – C. Pobuda, C. Kernstock, Bubenik János, Skopáll József, Nagy Mihály, Brodszky Mór – látogattak a városba, de az 1890-es évek végétől az itt született, vagy az ide letelepedett Hollós József, Szlovák József, Papp Albert, Raab Lajos, Friedery Albert, Glück József már állandó műteremet, „fényírdát” alakítottak ki. Fényképész dinasztiák születtek, a Jánossy família, a Dobos fotó fogalommá vált.
A történelmi visszatekintés után már csak Glück József munkásságával foglalkozunk.
Glück József Székesfehérváron született 1877. november 11-én. Az alapfokú iskolai műveltségét és fényképész szaktudását is szülővárosában szerzi. 1898-ban Győrött, a Deák Ferenc u. 13-as számú házban nyitott műtermet.
Az 1903-as győri Címtár szerint a Deák u. 8. (ez az üzlet 1918. január 11-én leég) és a 13. szám alatt van műterme.
Glück úrról tudjuk még, hogy tanulmányutakon járt Münchenben. A Győri Hírlapban jelentek meg méltatások munkáiról. A szerény, önmaga menedzselésével keveset törődő vállalkozó, ipartestületi elöljáró, számos egylet tagja, amolyan mindenütt jelen lévő, csendes eminenciás, aki példának okáért dr. Petz Lajos könyveihez készített illusztrációkat.
A győri városképeknek van előiskolája. 1911-ben a tulipános iskola épülési fázisairól örökített meg felvételeket.
A városképi sorozatra a 20-as években kapott megbízást. 1926-ban 120 darab 24×30-as fotó keletkezett a Glück műteremben.
Ezekből mutatunk meg párat:
„A képek arról vallanak, hogy Glück úr precíz, igényes ember volt, nem állt messze tőle a poézis. A nyers valóság nem érdekelte, nem azt fotografálta, hanem a valóságban megterem tett harmóniát kereste a Káptalan-dombon és a város más térségein. Tudatosan használta a grafikai és a festői hatásokat felvételein. Bevárta a megfelelő fényviszonyokat, a képszerkesztés, a festői hatás — ha úgy kívánta — kedvéért nem volt rest, hogy a kék égre beúszó felhőkre órák hosszat várakozzon. Így vált teljessé egy felvétele, így sugallt rendszeretetet egy palotákkal megrakott régi utca a fotókon.”
„E győri személy, polgár lévén, értékőrzésre és értékteremtésre törekedett, több mint negyven éven keresztül városában.
1905-ben családot alapított, s dolgozott majd négy évtizedig. Adakozott abban a reményben, hogy vállalt munkája senki számára sem haszontalan. Rajta kívülálló okok miatt reményeihez képest csalatkoznia kellett. Hozzá méltatlan körülmények között, tragikusan végezte életét 1944-ben. Deportálták. Soha többé nem tért viszsza.” (Kisalföld, 1990. 04. 29.)
Életéről a Győri Szalon oldalán itt olvashatnak > 75 éve halt meg Glück József győri fényképész
Glück József fotói a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér tulajdonát képezik.
Talàn vannak a Szent Istvàn utrol ès a Köztàrsasàg tèrröl hàboru elötti képek. Hàlàs lennék.
Nagyon örülök a képeknek.
Kedves Mária!
A Régi Győr facebook oldalon talál képeket az 1945 előtt , vagy a Képeslapok albumokban.
Tisztelt Kozma Úr!
A cikk elején a felsorolt győri fotósokra tett megállapítások erősen sántítanak. Skopáll József itt élt Győrben és a hatvanas években Győrött és Magyaróvárott tevékenykedett, állandó műterme volt a Rábaszeren. Molnár és Brodszky akadémiai festészeknek 1862-től 1872-ig állandó műterme volt az evangélikus konvent telkén. Pobuda Károly, Kutenits után vette át ugyanezt a műtermet amely egy téliesített fa szerkezetű épület volt. Nagy Mihály pedig rövid idejű fényképészi tevékenységét a saját Újvárosi tésztagyárában végezte. Hát ezek a fényképészek akik iparszerűen szolgálták Győr város és a Vármegye közönségét, sőt Skopáll esetében két vármegye közönségét. Brodszky Mór Esztergomból érkezett az 1880-as évek elején Győrbe, igazi nagy vállalkozó számos vidéki helyen próbálkozott, nyitott műtermet a Győri tartózkodása idejében, annak a végén sajátbérházát úgy építtette fel, hogy fényképész műterem is kialakításra került. …….. Mayrhofer nem fényképész hanem az első fényképezéssel foglalkozó amatőr, gazdag, kísérletező hobbi fényképkészítő. Fennmaradt fényképei is mutatják, hogy ismeretségi körébe tartozó embereket fényképezte, saját és a kísérleti alanyok örömére, és persze a mi örömünkre, hogy ilyen korai képek fennmaradhattak.
Egészséget!
Géber József
Köszönöm szépen a kiegészítést.