Raab Gyula áruháza


Raab Gyula és Boskovitz Gyula 1886 szeptember 18-án nyitotta meg üzletét a Fehérvári (ma Baross) út 9. szám alatt.

A Győri Híradó 1886. 10. 03-i számában keretes hírdetés jelent meg az üzlet nyitásáról.

1896-ban Rabb Gyula már egymaga viszi a boltot, Boskovitz Gyula saját áruházat nyit a Baross út 19. szám alatt.

Raab Gyula üzlete a Baross út 9. sz. alatt 1896-ban.
A Baross út egy 1906-ban postázott képeslapon. Bal oldalon Raab Gyula üzlete és még nincs a Győri Első Takarékpénztár palotája.

1910-ben egy sarokkal odébb költözik. „Raab Gyula 1886-ban alapított üzletét a Győri Első Takarékpénztár Baross-út 11—13. sz. új palotába helyezte át.” (Összetartás, 1910. 02. 28.)

A Győri Első Takarékpénztár új palotája Raab Gyula áruházával. (Képeslap, 1910)
Baross út – Kisfaludy utca sarok 1919-ben. (Fénykép Németh Vilmos gyűjteményéből)

Raab Gyula 1931 február 2-án elhunyt, a céget örökösei Raab József és Gizella a betársult Grünfeld Endrével vitték tovább.

A cég 50 éves jubileumára ez a cikk jelent meg a Dunántúli Hírlap 1936. 12. 13-i számában:

Az 1941-es győri címtárban még szerepel az áruház. A háború után Höfle Ferenc kesztyű, harisnya és divatáru üzlete költözik az egykori Raab áruház helyére.

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

Szólj hozzá!

nyolc + 17 =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját