Kórházvonat a győri pályaudvaron


1942. július 7-én kórházvonat gördült be a győri pályaudvarra a keleti fronton megsebesült katonákkal.

— Kórházvonat a győri pályaudva­ron.

Kedden hajnalban a Magyar Vö­röskereszt egyik gördülő szanatóriuma, egy gyönyörű kórházvonat érkezett be a győri állomásra fekvő és könnyebb sebesültekkel. A vonatban jött Lillik Béla népművelési titkár sebesült hadnagy fia, kit családja fogadott és több győrkönryéki honvéd. Megnéztük a vo­natot s igazán nagy megnyugvással lát­tuk a tökéletes felszerelést, melyből ké­nyes és a legszakszerűbb gondoskodás látszik. A kórházvonat messze orosz földről, Kurszkból indult. Minden baj nélkül ért haza. A sebesültek nagyré­szét Pesten rakták ki, a többit — a Győrött leszállt pár honvéd kivételével — Szombathelyre vitte a vonat még éjjel. Szombathelyen, mint onnan értesültünk, ünnepélyesen fogadta a város közönsé­ge a vonatot.” (Győri Nemzeti Hírlap, 1942. 07. 08.)

Kórházvonat a győri pályaudvaron 1942. július 7-én. (Kép: fortepan_258066 / Reményi József)
A kórházvonat egyik kocsijának belső tere (Kép: fortepan_257980 / Reményi József)

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

Szólj hozzá!

hét + 6 =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját