Kisfaludy utca 17. a „Sárkánylyuk”

A ház helyén a XVII. század elején a Szent Ilona köz található, amely a Szent Márton (Baross) utcát a Szent Fülöp utcával (Sarló köz) kötötte össze. Az utca illetve a köz helyén egy keskeny kapubejáró jött létre. Erre a területre egyemeletes házat építettek. a Baross út felé nyíló bejárata alig három, a Sarló köz felé eső oldala több mint tíz méter széles.

„ú. n. Sárkánylyuk nevű kocsma, mely a régi világban kedvelt borozója volt a győri polgárságnak.E ház tulajdonképpen egy utca helyén áll. Azelőtt a Korona köznek folytatásában húzódott egy utca ezen a vidéken, melyet már a 17-ik század elején elépítettek. A régi Győrben a telekviszonyok zavarossága folytán az utcáknak ilyen önkényes elépítése elég gyakori volt. Egyik ilyen elépítésnek tipikus példája az előttünk levő ház.” (Győr ismertetése és tájékoztatója, szerk. Dr. Valló István – Győr Barátainak Köre kiadása, Győr, 1930)

1903-ban Kranvecher Elek volt az első vendéglős a házban, kinek üzletét 1904-Buchler Lukács vendéglős és bormérő vette át. A vendéglő elhelyezkedését kifejező nevet is ő adta üzletének. Ez a Sárkánylyuk negyvenöt éven át működött, huszonkét éven keresztül Buchler az alapító, tíz éven keresztül özvegye, majd 1936 novemberétől, tizenhárom évig Csákány István vezetésével.

Hirdetés a Győri Nemzeti Hírlap, 1936. 11. 08-i számából (A DRKPMK helyismereti gyűjteményéből)

Csákány István már csak azért is megtartotta a Sárkánylyuk nevet, mert az Arany János utcában, a mai Arrabona áruház helyén működött a Csákány étterem, amit ezután bérbe adott. Az 1947-es címtárban még szerepel a vendéglő, majd két év múlva államosították és az állami Vendéglátó Vállalat működtette az ’50-es évekbeli  bezárásáig.

A személyzet 1949-ben.

Felhasznált irodalom: Nagy István – A mi utcánk: Kisfaludy utca, Győr 2007-2008