Káptalandomb 26. a régi papnevelde


A győri papnevelőház megalapítója Széchényi György kalocsai érsek és győri püspök (1658 —1685.) volt.

A Káptalandomb legnagyobb háza. Helyén két szűk, középkori utca és ezekben kilenc telek volt, az 1617. évi telekkönyv szerint katonák és polgárok kis házai. Közöttük a legnagyobb, Pozsgay Mátyás háza, a mai épület kapuja helyén állott. Széchényi György 1684-ben 25 ezer rajnai forint alapítványt tett le a szeminárium részére. Az építkezés 1686—88. években történt; az intézet 1688-ban meg is nyílt, bár kisebb pótlásokat még 1689-ben is eszközöltek a házon. Az építkezés munkáját a püspök megbízásából Telekessy István kanonok, a későbbi egri püspök vezette. Sinzendorf Lajos bíbornok, győri püspök 1732-ben megnagyobbíttatja a szemináriumot,  még egy emeletet építtetett a ház fölé. Az építkezést 1732. március hó 18-án kezdték meg, és ugyanebben az évben be is fejezték.Az építkezést Horváth János kanonok szemináriumi igazgató segítségével Gaun Antal báró kanonok vezette. Ő számolt be az elfogyasztott költségről is. A számadást 1733. január elején a káptalan már felül is vizsgálta. Az építkezés 3585 forintba és 77 dénárba került, amit a szeminárium pénztára fedezett részint megtakarított jövedelméből, részint kölcsönből.  A téglát a káptalan abdai téglaégetőjében készítették, ezre 4 forintba került. Elfogyott 85.000 tégla 340 forint értékben.  Abdáról hajón szállították Győrré a téglát. Szállítási díja ezrenként 1 forintot tett ki. A faanyag nagyobb részét győri kereskedő állította elő, a többit Komáromból hozatta az építő. A vasat Bécsújhelyből hozták, mázsáját 7 forint 25 dénárért. E címen összesen, vámmal együtt 245 forint 981 /2 dénárt fizetett ki a szeminárium. Egy kocsi mész ára 3 forint 25 dénár volt; felhasználtak 9 kocsi rakományt, ami megfelel 74 mérőnek. Egy mérő ára 40 dénár volt. Egy kocsi homok ára: 15 dénár. A meszet és homokot a szeminárium fuvaroztatta; e célra a püspök egy pár lovat adott az intézetnek. A kocsis hetibére: 1 forint 40 dénár. A kőművesek napidíja: 40—45 dénár; a napszámosoké: 25 dénár volt.Az 1763. június 28-i földrengés, mely különben másutt is nagy károkat okozott, jószerivel romba döntötte a szemináriumot.  Zichy Ferenc gróf püspök 1764—66. években építtette újból a hatalmas papnevelő házat. Az 1809. évi francia háború a szemináriumnak sok kárt okozott. Győr elfoglalása után a katonaság megszállta az épületet, bútorait az utcára dobálta, és három hónapon át kaszárnyának használta a házat. Zalka János püspök 1870-ben új szárnyépülettel bővítette ki a szemináriumot. A régi épület keleti részén két emelet magasságában, több mint hat öl hosszú szárnyat csatolt a házhoz és a lépcsőházat is kibővítette. Ez építkezés által keletkezett a dísztermül is szolgáló 6 öl 4 láb 7 hüvelyk hosszú és 5 öl 3 láb 8 hüvelyk széles könyvtárhelyiség. Az új szeminárium megépítése után (1910)  is megmaradtak a tantermek a régi szemináriumban; az elöljárók lakását, házi kápolnát a főiskolai tanárok számára alakították át, akik eddig a városban, különböző bérlakásokban laktak; a könyvtár még három termet foglalt el; a nagy könyvtárteremből erős vascsigalépcső vezet le az első emeleti könyvtárszobába; egyik tanulóteremben az egyházmegyei múzeumot helyezték el. Hitoktatók is nyertek az épületben bérlakást. A régi nagy ebédlő, konyha és faraktár helyiségeit a Katolikus Legényegylet bérelte ki és alakította át a maga használatára.

Pfannl Jenő rajza az épületről, 1937

Az 1950-es évektől „Középiskolai kollégium” működött az épületben.

A kapu felett „Középiskolai diákotthon” felirat (kép: Jenei – Koppány: Magyar műemlékek – Győr, 1964)

Még a ’80-as években is diákotthon és a Jedlik Ányos Ipari Szakközépiskola kollégiuma.

Az épület kapuja a ’80-as években (kép. fotónegatívról szkennelve)

1989. októberétől a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár található az épületben.

Felhasznált irodalom:

Jenei – Koppány: Magyar műemlékek – Győr, 1964

Bedy Vince dr.: A győregyházmegyei papnevelés történet, 1937

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

Szólj hozzá!

húsz − 13 =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját