Játékterem Győrött


1983. december 20-án az ország akkori legnagyobb játékterme nyílt meg Győrött, a Nefelejcs utca és a Gorkij (Teleki) utca sarkán.

1982-83-ban tatarozták a Nefelejcs utcai házakat:

A Nefelejcs utca házainak tatarozása, 1983
Kisalföld, 1983. 09. 11.

A Nefelejcs utca és a Gorkij (Teleki) út sarkán álló házban kapott helyet a Játékterem, melynek a bejárata a Nefelejcs utca felől volt. A Gorkij utcai oldalon a FERROVILL irodái voltak.

A Gorkij (Teleki ) utcai homlokzat

A Kisalföld napilap 1983. december 21-i száma így írt:

„Évente három szünnap

Nyerni és veszíteni …

Az ország legnagyobb játékterme nyílt Győrött

Molnár István, az Iparcikk Kölcsönző és Szolgáltató Vállalat igazgatója néhány szóval megköszönte a megyei és a városi tanácsnak, valamint a Győri Ingatlankezelési Vállalatnak a támogatását, közreműködését, a tervezők és építők jó ízlését, gondos munkáját, végül reményét fejezte ki, hogy az új egység legelsősorban a szabadidő kulturált, szórakoztató eltöltésére kínál a győrieknek újszerű lehetőséget. Az új játékteremről van szó, amely a fővárosi központú vállalat eleddig legszebb és legnagyobb alapterületű egysége az országban.”

A győri játékterem belső képe (Kisalföld, 1983. 12. 21.)

Az újságíró (Csiszka) így írt:

„A játékszenvedély egyaránt hatalmába kerítette a fővárosból érkezetteket, az üzlet alkalmazottait, a meghívott vendégeket és az újságírót is. (Az ünnepi aktus alkalmából eltekintettek a mohó automaták etetésétől …)

Így hát először és utoljára végigpróbálhattam a játékokat a három félkarú rabló kivételével – mert abba előbb pénz kell, hogy eltudjam nyerni tőle. De hagyjuk a félkarúakat ezek soha nem voltak szimpatikusak számomra (és nagyon helyes, hogy a játékteremben 18 éven alulit nem engednek hozzá), ellenben a legkorszerűbb technikát felvonultató masinák annál jobban érdekeltek. Az űrháborúk, a rabló-pandúr, a törpés, az autóverseny, a hangos angol vagy német szóval hívogató flipperek, akik olyan jól neveltek, hogy jó eredmény esetén még gratulálnak is: Very Good vagy Spitze! Összesen 20 olyan játékberendezés van, amely kicsit és nagyot reflexfejlesztő próbára késztet. Az elektronikus foci, népszerűbb nevén a csocsó a gólnál még a közönség üdvrivalgását is imitálja, miként a kacsavadászat japán szerkezete a százéves keringő hangjaival nyugtatja az egyre idegesebben célzó játékosokat.

A játékterem 1987-ben

Kövi László és Kéri István, eredetileg villamosipari szakemberek, a két teremvezető, s egy-egy pénzváltó és teremőr munkáját irányítják.  A kétszer háromtagú stáb hetenként váltja egymást. Így tudták kialakítani a munkarendet, ugyanis a Nefelejcs közi játékterem naponta délelőtt 10-től este 10-ig tart nyitva. Szünnap mindössze háromszor van egy esztendőben: január 1., húsvét hétfő és karácsony első napja. 

18 éven aluliak csak szülői kísérettel, ittas emberek pedig sehogy sem léphetnek be a valóban ízlésesen berendezett játékterembe. Ott már csak a kulturált játékmodorra kell vigyázniuk, meg a magukkal hozott pénzre – mert tanúsíthatom, nehéz abbahagyni …”

A játékterem 1988-ban

Az épületben jelenleg a Rómer-ház működik.

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

1 hozzászólás

  • ForexFactoryBlog
    2019-06-27 at 23:15

    A kovetkezo berlo, Major Balazs is folytatta ezt a vonalat, es ragaszkodott az Elite mozifilm-vetitesi jogahoz. 1912-ig Gyorott egyre tobb vendegloben, kavehazban jatszottak mozgofilmeket. Ezen idoszak elsosorban kavehazi jelleget mutatja a

Szólj hozzá!

kettő + 5 =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját