Gyöngyösbokréta Győrött


1935 június 2-án volt a Gyöngyösbokréta első győri szereplése a Magyar Вokréta Szövetség és a Szent Erzsébet Egylet szervezésében.

A Gyöngyösbokréta-bemutatók célja a magyar népi hagyományok megőrzése és táncaik, játékaik, szokásaik hiteles formában való színpadi bemutatása volt belföldön és külföldön.

„— A Gyöngyösbokréla Győrött. A június 1. és 2-i lovasnapok ünnepségei iránt nemcsak Győrött, de egész Felsődunántúlon rendkívül nagy érdeklődés nyilvánul meg.
Páratlan érdekes eseménye lesz az ünnepségeknek június 2-án vasárnap a Gyöngyösbokréta első győri szereplése. A Magjyar Вokréta Szövetség és a Szent Erzsébet Egylet rendezésében délelőtt 11 órakor és délután 6 órakor a Radó-téren verbunkosnapot és falusi lakodalmat mutatnak be. A színes csoportok szereplése ritka művészi élménynek ígérkezik. Helyárak 20 fillértől 1 pengőig.
A. lovasünnepségek szombaton és vasárnap délután 2 órakor kezdődnek a GyAC Bercsényi-ligeti pályáján. Sopronból filléres vonat jön 2-án Győrbe.” (Győri Hírlap, 1935. 05. 29.)

A szanyi néptáncosok bevonulnak a Radó-szigetre. (Fotó: Jáki István)

„Szombaton és vasárnap nagyszabású lóversenyek, vasárnap a Gyöngyösbokréta bemutatója

Vasárnap délelőtt 11 órakor páratlanul érdekes látványosságot ígér a Radó-téren a Magyar Bokréta Szövetség rendezésében a verbunkos bemutató.

A szanyi csoport a Radó téren. (forrás: Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, leltári szám/regisztrációs szám: XJM.F.1192)

A műsor a következői:
Paulini Béla előadása. A kónyi csoport népdalokat és a férfi verbunkot mutatja be. A szanyi gyerekek a pünkösdi királyné járása, gyerekjátékok. Kapuváriak lakodalmi részleteket és páros verbunkot mutatnak be. Vitnyédieik párnatáncot, seprűtáncot és ugróscsárdást táncolnak. A szanyi férfikar a férfiverbunkot mutatjabe, majd dusoló következik. Az előadást teljes programmal délután hat órai kezdettel is megtartják a Radó-téren. Rossz idiőben a Royalban lesz délután 3 órakor és 6 órakor előadás.
Jegyek 20 fillértől 80 fillérig Wolf, Nagy Béla Zsöle és Kocsis üzleteiben.
(Győri Hírlap, 1935. 06. 01.)

Radó-téren embergyűrű között Gyöngyösbokréta volt vasárnap. Azt lehetne hinni, ilyet nem lehet rendezni. Olyan varázslatos, olyan megnyerő. A város hangyabolyhoz hasonlít. Mindenki a népies ruhájú »szereplőket« akarja látni. S Ők, a magyar ugar kérgeskezű lányai és fiai végig dalolják a város utcáit mosollyal az arcukon, kéz a kézben haladnak a Radó-térre, ahol már ezernyi tömeg várja őket. Festői népviseletek ráncain táncol az első-nyári napsugár. Mozdulatuk csupa ritmus, énekművészetük lebilincselő. Paulini Béla, az ezermester bevezető szavai a Magyar Bokréta Szövetség nemes céljairól szólnak. Majd megelevenedik előttünk a várva-várt bemutató. Kónyi, szanyi és vittnyédi—bokrétások egymás után lejtik táncaikat, éneklik dalaikat. Az ember elbűvölve halgatja őket.
Ősi szépség bontakozik ki táncaikból, kétszólamu énekeikből. A gyerekjátékok és dalosok szereplése meghatott mindenkit. Mosoly, napsugár minden arc.
De a lélek mélyén ott ül a büszkeség, az erő, a hit…”
(Dunántúli Hírlap, 1935. 06. 09.)

A Magyar Bokréta Szövetséget 1947-ben politikai okokból feloszlatták.

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

Szólj hozzá!

kettő + 16 =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját