Gyalogos aluljáró a Belváros és Nádorváros között
1988-ban született döntés a MÁV és a győri városi tanács között, hogy a vasútállomási, kijárati aluljárót meghosszabbítják Nádorváros felé.
Az aluljáró elkészülte előtt a vasúton érkezők a Baross (akkori nevén Lenin) hídon, vagy a Kálvária utcai rephídon át tudták megközelíteni a helyközi autóbuszpályaudvart és Nádorvárost., ami több száz méteres kerülővel járt, miközben az utolsó perontól alig száz méterre van az autóbuszpályaudvar.
1988 júliusában ideiglenes hídszerkezetek beépítésével megkezdődött Győrött a vasútállomás peronjait a nádorvárosi vidéki autóbusz-pályaudvarral összekötő aluljáró építése és ekkor még bíztak az évvégi átadásban.
„A MÁV Hídépítési Főnökségének dolgozói jelenleg a földmunkákat végzik. Az új aluljáró várhatóan az év végére készül el, s nagyban tehermentesíti a Lenin-híd gyalogosforgalmát.” (Kisalföld, 1988. 07. 15.)
1989 áprilisában még csak félidőnél tartott az építkezés és a vasutasnapra szerették volna átadni.
Újabb képriport a Kisalföld 1989. május 30-i számából:
1989 november végére elkészült az aluljáró:
„Többszöri határidőmódosítás után hamarosan elkészül a győri személypályaudvar alatt átvezető gyalogos alagút, amely a MÁV és a győri városi tanács közös beruházásában épül. A Belváros és a Nádorváros közötti összeköttetést biztosító aluljáró elsősorban a vidékről bejárók számára jelent időmegtakarítást. Az aluljáró felszíni blokkjának szerelését, burkolását a győri Alfa Építőipari Kisszövetkezet szakemberei végzik; az átadás még ebben a hónapban várható.” (Kisalföld, 1989. 11. 22.)
Az átadásról nem találtam semmit a korabeli lapokban. Talán közrejátszott a hallgatásban egy olvasói levél is Baksai Róbert, győri építészmérnök tollából: (Kisalföld, 1989. 11. 27.)
„Ne lelkendezzenek!
Önöknek évtizedek óta bevált szokásuk, hogy egy-egy beruházás, épület elkészültekor lelkendező (kép)riportban számolnak be az ünnepélyes aktusról: tervezte, kivitelezte, ennyi millió, kitüntették, ünnepélyesen átadta stb.
Lassanként elkészül az új aluljáró-meghosszabbítás a vidéki buszpályaudvar felé. Tehát lassanként várható a lelkendező (kép)riport. Arra kérném önöket: ne tegyék! Hogy miért? Rém egyszerű. Minden normális országban országos botránnyá dagadna, ha egy ilyen aluljáró-meghosszabbitást mondjuk két hónap alatt nem fejeznének be. Nálunk ehhez két év kellett!
Baksai Róbert
okl. építőmérnök
Győr, Dugonics u. 5.
Az aluljáró 22 millió forintos beruházással valósult meg.
Megtisztelő ez az idézet, de én ennél visszafogottabban látom a dolgokat. Kizártnak tartom, hogy az olvasói vélemény rovatba írt (és ezek szerint megjelent) levelemnek bármi hatása lett volna a Kisalföld főszerkesztőjére. Az hatalmi pozíció volt; én meg csak egy kis kezdő statikus tervező voltam.