Filmforgatás 1943 nyarán Győrött


1943. júliusában Győrött forgatták a Kettesben című magyar filmet, melynek filmtörténeti különlegessége, hogy ez volt az első szabadban forgatott vígjáték Magyarországon.

A filmet Cserépy László rendezte, a két főszereplő pedig Páger Antal és Simor Erzsi volt. A győri forgatás helyszínei a Mosoni-Duna part, a medencés uszoda és a Bisinger sétány voltak.

A közeli napokban érdekes filmfelvételek lesznek Győrött


Koller Jenő polgármesternek, egyúttal mint a Magyar Evezős Szövetség alelnökének Cserépy László, a kiváló filmrendező — a „Harmincadik”-at is ő rendezte — levelet írt, melyben hálásan emlékezve a ‘Harmincadik’ c. film győri fogadtatására és a szereplő művészek és rendező kitüntető ünneplésére,bejelenti, hogy az Iris filmvállalat legújabb filmjét Győrött akarják felvenni. Szabad ég alatt készülő újszerű filmről van szó, melynek szövegét Matolcsy Andor, a jeles író írta. A tervek szerint a filmnek jelenetei a győri vizeken, egy győri villában, majd a Koleraszigeten peregnek. Cserépy László már a napokban megérkezik és ha nem jön közbe semmi akadály, már a hét végén jön Páger, Simor Erzsi az egész személyzettel. Győrből a Csónakázó Egylet evezősei, a sportolók közül mezei futók lesznek beillesztve a filmbe. Páger is csónakázni fog és csónakja összetörik, el is süllyed … Többet egyelőre nem árulunk el, de örömünknek adunk, kifejezést, hogy szép városunkban a legkiválóbb rendező filmet fog pergetni.” (Győri Nemzeti Hírlap, 1943. 07. 13.)

Makláry János és Páger Antal a stégen, háttérben a Kossuth (Révfalui) híd

A Győri Nemzeti Hírlap, 1943. július 16-i száma így tudósított a forgatásról:

Érdekes Páger – Simor film készül Győrött

A közönség is szerepel a filmen

Cserépy László filmrendező az Iris-filmvállalat legújabb filmjét nagyrészben Győrött veszi fel szabadtéri felvételekben. A film főszereplői között van Simor Erzsi és Páger Antal is. Tájékoztatásul közöljük, hogy a filmfelvételeknél, hol mikor jelenhet meg a nagyközönség.

A felvételek vasárnap, 18-án kezdődnek Győrött. Egy mezei futóverseny részletét az egyik szép külvárosi utcában, a mezei futóverseny befejezését a Bisinger parkban veszik fel, hogy itt a városháza is lássék.

A Bisinger parki felvételnél kérik a nagyközönség megjelenését.

A befutó ETO-távfutóknak sorfalat kell állni, aki idején ott lesz, láthatja majd magát a filmen. Vasárnap délelőtt 10 óra előtt gyülekezzék a közönség a Bisinger parkban a Baross híd felé eső útjain.

A felvétel többi helyein nagy tömeg nem jelenhet meg, ezért ezeknek időpontját nem áruljuk el. Lesz felvétel a Győri Torna Egylet szép evezős klubházánál, a Győri Textilművek csónakházánál, utóbbinál az ETO hölgyevezősei adják a kerete.

Páger Antal

Lehet, hogy vasárnap délután egy jelenethez a városi medencés uszodából is kérnek majd a vízpartra csinos, fürdőruhás hölgyeket.

A győri medencés uszodában, 1943 (Fotó: Konok Tamás id. fortepan-43779)

Cserépy László filmrendező, Golda József felvételező már itt jártak és péntek este meg is érkeznek. Páger Antal vasárnap, Simor Erzsi hétfőn szerepel a felvételeknél. Kedden már Dunaalmáson folytatják a felvételeket.”

Makláry János a felvétel szünetében (Kép: Warwarovszky Lucia)
Makláry János mint csónakmester (Kép: Warwarovszky Lucia)
A film plakátja (Forrás: internet)

A fotókért köszönet Warwarovszky Luciának

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

Szólj hozzá!

1 × 1 =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját