Forintos Ernő a postás ezermester


Győrött Forintos Ernő postai kézbesítő az Amadé László utca 8. sz alatti kertjében Postás Ezermester Úttörö Parkot épített.

Forintos Ernő 1915-ben Balatonfenyvesen született. 1931-ben, 16 évesen azzal nyerte el a postai kézbesítő állást 18 felnőtt jelentkező ellenében, hogy neki volt biciklije. Miután Győrbe került az I. számú postahivatalnál lett motoros kézbesítő.

1958-ban építette meg az Amadé László utca 8. sz. alatti házának kertjében az Ezermester Úttörőparkot.

Az Amadé László utca. Az utolsó ház volt a „Forintos-ház”.

A Kisalföld napilap írt először az ezermester postásról:

„Állandóan járják az utcákat gyalog, kerékpáron, motorkerékpáron, autón a postások. Érthető, hogy foglalkoztatja a közlekedés rendje.
A Győri 1. számú Postahivatal ezermester-szakkörének tagjai elkészítették a KRESZ-tanulópálya makettjét és kiállították a szakkör, valamint a Petőfi-kézbesítőbrigád vezetőjének, Forintos Ernőnek Győrött, Amadé László utcai kertjében. A minták alapján a politechnikát tanuló diákok olcsón elkészíthetik az összes KRESZ-táblákat, a közlekedési utak kiképzéséhez szükséges tárgyakat és az iskola udvarán felállított pályán tanulhatják a KRESZ-t.”
(1964. 09. 20.)

Forintos Ernő és kreszparkja (Kisalföld, 1964. 09. 20.)

A cikk megjelenése után az országos lapok is bemutatták Forintos Ernő Ezermester Úttörőparkját. A többi között a Pajtás 1965. január 7-i, a Család és Iskola 1965. márciusi, az Ország-Világ 1965. szeptember 22-i száma. A szaklapokban is olvashattunk a játszva tanulás ügyes ötleteiről.

A Pajtás újság 1965. 01. 07-i cikke

Család és Iskola, 1965. 03. 01.:

„Győrött Forintos Ernő ötvenéves postai kézbesítő a saját kertjében Postás Ezermester Űttörö Parkot épített fel. Szakkör működik benne, általános iskolás gyerekek járnak oda. A néhány négyszögölnyi területen megépítették egy város modelljét, készítettek úszómedencét, és kertészkednek is.

A város építőkockákból, bádoglemezből, üvegből meg fából épült. Játékautók, sőt gyermekkerékpárok meg pedálos kisautók járják az utcáit, igazodnak közlekedési tábláihoz; ebben a városban a közlekedési szabályokat tanulják meg a gyerekek. Persze, számok is vannak a házakon, hiszen a leveleket is csak kell kézbesíteni!

De Forintos kertjében valódi növénytermesztés is folyik, s úgy gondolja, hogy minden iskolában — szakkörökben — tanítani kellene a kertészkedést.
A növényeket a kert medencéjéből öntözik. De az öt méter átmérőjű medencének nem ez a fő célja. Életmentést tanulnak benne a gyerekek: favázas, üreges bádoghengereken úszó szerkezeteken járják az aprócska tavat, hogy később majd a Dunán gyakorolhassák a vízi életmentést. Készítettek olyan szerkezetet is, amelyen több gyerek is vízre szállhat. A győri ezermester kertjét már iskolák is látogatják. Nemrégen Forintos 2000 forint jutalmat kapott, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa titkárságának elismerő levelével. Ezen a pénzen vettek még egy pedálos kisautót és két gyermekkerékpárt. Most már ezek is a város-modell utcáin közlekednek. Az Úttörő Park szívesen látja vendégül a Győrbe látogató iskolásokat!”

Képes Újság, 1968. 06. 08.:

„Forintos Ernő győri táviratkézbesítő hasznos szenvedélynek hódol: házának kertjében valóságos gyermekparadicsomot rendezett be, KRESZ-táblákkal, tanmedencével, vitorlás hajókkal, tutajokkal, labdákkal felszerelve. Hasznos hobbyjának híre messze túljutott már Győr város határain, s a környező községek általános iskolás kisdiákjai is játszva tanulják meg itt a közlekedési vízi ismereteket.”

Gyerekek a az Ezermester Úttörőparkban (Képes Újság, 1968. 06. 08.)

Lobogó, 1968. 10. 02.:

„Ezermester-úttörő park

Nagyszerű kezdeményezésről és újdonságról kaptunk hírt a napokban. Győrben, Forintos Ernő táviratkézbesítő egy ezermester-úttörő parkot épített. A park külön érdekessége a hét méter széles, fél méter mélységű köralakú medence, amelyet a hajó modellezőkön kívül különféle játékok oktatására is használhatnak. S a ráadás . . .!
A mini medence télen korcsolyapályává is átalakítható!
A hasznos és érdekes kezdeményezés minden megyében segítené az MHSZ klubok munkáját. A győri ezermester-úttörő parkot eddig több mint nyolcezer érdeklődő kereste fel.”

Az ezermester-úttörő park medencéje (Lobogó, 1968. 10. 02.)

Kisalföld, 1977. 05. 21.:

„Emlékszem, egy postás, úgy tizenöt éve, ha nem több, a kertjében mindenféléket kitalált. Tanmedencét, kresz-pályát, meg ilyeneket.
Nem vették komolyan.

Él egy ember ma is, van egy kertje, s mindenféléket kitalál abban a kertben. Ö az. a postás. Bemutatót szervez. Fog egy kockás füzetlapot, ráírja, hogy kertbarát, meg mindenkit szívesen lát a kertjében mondjuk május 19-től négy napig. Aztán ahova csak teheti, elviszi azokat a kockás füzetlapokat.

Öreg ház, Győrben az Amadé utcában. A csengő helyén cédula:
„Forintos Ernőékhez tessék az ötödik ablakon kopogni.” Számolom visszafelé az ablakokat, az ötödiken egy szúnyogháló, befelé nyíló ablaktáblák: „Halló, nem tudok kopogni! Forintosékat keresem.” Egy hang messziről: „Menjen a kertbe.”

Öreg fák, alattuk est lesz a délután. Aztán keskeny út, napban fűrdő kert. Olyan, mint sok száz. Fóliák, növény fölött és lomb alatt. Hüvelyben borsó, pirosló eper, zöldpaprika, egy árokban öregember. Kék tornacipőben, ingre vetkőzve. Fölragyog, cipel keresztbe-hosszába a kertjén. Bukdácsolunk az ágyások között, aztán szalad a házba, házból vissza, aztán megint, levelekkel, kivágott újságcikkekkel tele a keze.
Fényképek, a régi tanmedencéről, a kreszpályáról.
Hova lett? Jött az országút, erre a kertje felé, szélesítették. Jöttek az autók, egyre több autó és jönnek az autók … „csipkedik” a kertet. A ház is oda lesz, kisajátítják. Sajnálja? Nem. Balatonon, a gyerekeknél már várja a másik kert.

„És a kert? Jött az országút, erre a kertje felé, szélesítették.”

— Hogyan lett postás?
— Harmincegyben volt, hogy Balatonfenyvesen meghalt a kézbesítő. Tizennyolc felnőtt jelentkezett a helyére, értem meg üzentek. Mert volt egy biciklim, tizenhat éves voltam és kettő helyett dolgoztam.
— Nem is akart más lenni?
— Más? Nyolcan voltunk, s apám korán meghalt, még harmincban. Tanulni, azt szerettem. Azt igen. Meg a Balatont, ott volt hozzánk közel, mosta a kertünk alját.”

Forintos Ernő 1995-ben hunyt el.

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

Szólj hozzá!

10 − 6 =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját