A Szent Mihály szobor és az emlékkereszt
A Káptalandombon a mai Apor Vilmos püspök terén áll a Szent Mihály szobor és nem messze tőle az emlékkereszt.
A tér közepét barokk szobor díszíti. A háromszög talapzaton csonka gúla, ezen áll Szent Mihály arkangyal szobra, fején sisakkal, bal kezében pajzzsal, ég felé emelt jobbjában lángpallossal. Lábával a legyőzött és zuhanó Luciferre tapos. Barokk keretben „QUIS SICUT DEUS 1764” latin nyelvű felirat olvasható, magyarul: Ki olyan, mint az Isten.
A szobrot ismeretlen mester (feltehetőleg Mattielli Lorenzo iskolájának követője lehetett) készítette 1764-ben. A szoborállítás története: Seregély István nemesember 1759-ben szövetségre lépett több társával (Heffner Mátyás, Sperben János, Singer Mátyás, Keresztény Pál, Haczingér Tamás Vincze), hogy az ördög segítségével sok pénzt szerezzenek. Vérszerződést kötöttek, egymást buzdították a tettre, végül egymást adták fel az ördöggel való cimborálás vádjával.
A közemberek a győri börtönben töltötték büntetésüket. Seregély István nemesember felett a vármegyei nemesek bírósága ítélkezett 1761. december 1-jén. „Az ördöggel való cimborálás, káromlás, a katolikus vallás gyalázása miatt” 150 körmöci arany lefizetésére ítélték, a büntetésből Szent Mihály szobrát kellett felállíttatnia Győrszigetben, ahol az ördögűzést végezték. Mária Terézia (1717–1780) királyné a fellebbezésre az ítéletet megerősítette. 1764-ben a szobor elkészült, de nem a tervezett helyén állították fel, hanem itt, a Káptalandombon.
Az emlékkeresztet Karner Antal (1794–1856), a Győri Egyházmegye 65. püspöke (1850–1856) állíttatta.
Ő alapította az egyházmegyei kisebb szemináriumot az Apátúr-házban. A 17. században a szerzetesrendek befolyása széles körben érvényesült. A vallásos hit elterjesztése érdekében missziókat tartottak, amelynek időpontjait kereszten jelölték a templomban vagy a temetőben. Ezt a hagyományt évszázadokon át megőrizték. A kereszt a korábbi temető helyén áll.
Feltehető, hogy ide temették Korponai Jánosné Géczy Juliannát (1680–1714), miután a mai
Széchenyi téren 1714. szeptember 25-én lefejezték. Ő volt Jókai regényhőse, „A lőcsei fehérasszony”. A 18. század végén már nem temettek ide.
A kereszt felirata: Az 1835-ik évi szent Missió emléke. Alapította b.e. Karner Antal győri megyés püspök.
Hálás köszönet Jáki Ilonának, a fotós lányának hogy a képeket eljuttatta hozzám.
Fotónegatívról digitalizálta Pirityné Eszter.
Felhasznált irodalom: Orbánné Horváth Márta – Galambos Krisztina – Szabó Béla, GYŐRI KÉPESKÖNYV EMLÉKMŰVEK, KÖZTÉRI KÉPZŐMŰVÉSZETI ALKOTÁSOK, TÁBLÁK. Kiadó: Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér, Győr, 2021)
