A Szent Mihály szobor és az emlékkereszt


A Káptalandombon a mai Apor Vilmos püspök terén áll a Szent Mihály szobor és nem messze tőle az emlékkereszt.

Az emlékkereszt és a Szent Mihály szobor az 1930-as évek elején. (Fotó: Jáki István)

A tér közepét barokk szobor díszíti. A háromszög talapzaton csonka gúla, ezen áll Szent Mihály arkangyal szobra, fején sisakkal, bal kezében pajzzsal, ég felé emelt jobbjában lángpallossal. Lábával a legyőzött és zuhanó Luciferre tapos. Barokk keretben „QUIS SICUT DEUS 1764” latin nyelvű felirat olvasható, magyarul: Ki olyan, mint az Isten.

„QUIS SICUT DEUS 1764” Ki olyan, mint az Isten.

A szobrot ismeretlen mester (feltehetőleg Mattielli Lorenzo iskolájának követője lehetett) készítette 1764-ben. A szoborállítás története: Seregély István nemesember 1759-ben szövetségre lépett több társával (Heffner Mátyás, Sperben János, Singer Mátyás, Keresztény Pál, Haczingér Tamás Vincze), hogy az ördög segítségével sok pénzt szerezzenek. Vérszerződést kötöttek, egymást buzdították a tettre, végül egymást adták fel az ördöggel való cimborálás vádjával.
A közemberek a győri börtönben töltötték büntetésüket. Seregély István nemesember felett a vármegyei nemesek bírósága ítélkezett 1761. december 1-jén. „Az ördöggel való cimborálás, káromlás, a katolikus vallás gyalázása miatt” 150 körmöci arany lefizetésére ítélték, a büntetésből Szent Mihály szobrát kellett felállíttatnia Győrszigetben, ahol az ördögűzést végezték. Mária Terézia (1717–1780) királyné a fellebbezésre az ítéletet megerősítette. 1764-ben a szobor elkészült, de nem a tervezett helyén állították fel, hanem itt, a Káptalandombon.

Az emlékkeresztet Karner Antal (1794–1856), a Győri Egyházmegye 65. püspöke (1850–1856) állíttatta.

Az emlékkerszt 1930 körül (Fotó: Jáki István)

Ő alapította az egyházmegyei kisebb szemináriumot az Apátúr-házban. A 17. században a szerzetesrendek befolyása széles körben érvényesült. A vallásos hit elterjesztése érdekében missziókat tartottak, amelynek időpontjait kereszten jelölték a templomban vagy a temetőben. Ezt a hagyományt évszázadokon át megőrizték. A kereszt a korábbi temető helyén áll.
Feltehető, hogy ide temették Korponai Jánosné Géczy Juliannát (1680–1714), miután a mai
Széchenyi téren 1714. szeptember 25-én lefejezték. Ő volt Jókai regényhőse, „A lőcsei fehérasszony”. A 18. század végén már nem temettek ide.
A kereszt felirata: Az 1835-ik évi szent Missió emléke. Alapította b.e. Karner Antal győri megyés püspök.

Hálás köszönet Jáki Ilonának, a fotós lányának hogy a képeket eljuttatta hozzám.

Fotónegatívról digitalizálta Pirityné Eszter.

Felhasznált irodalom: Orbánné Horváth Márta – Galambos Krisztina – Szabó Béla, GYŐRI KÉPESKÖNYV EMLÉKMŰVEK, KÖZTÉRI KÉPZŐMŰVÉSZETI ALKOTÁSOK, TÁBLÁK. Kiadó: Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér, Győr, 2021)

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

Szólj hozzá!

4 − 1 =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját