A Rozália-ház
Győrött, a Kazinczy utca 21. sz. alatt található az un. „Rozália-ház”.
Története: 1617-ben a telek még beépítetlen volt. 1703-ban földszintes ház állott a helyén, amely Sajnovics Mátyás Győr megyei alispáné volt. Az ő unokája, Sajnovics Ignác jezsuita, a finn-magyar nyelvrokonságot felfedező nagy magyar nyelvész, aki gyerekkorában sokat tartózkodott a házban. A Sajnovics családtól Beniczky Sándor consiliárius tulajdonába került a ház és családja kezén maradt a XVIII. század végéig. Ők építették emeletesre. A XIX. század elején a ház a Balog család tulajdonába került és abban is maradt több mint száz esztendőn keresztül. Egyemeletes barokk homlokzatát kétemeletes, a tetőtérbe felnyúló zárt erkély osztja meg, melynek oromzatát a fiait vérével tápláló pelikán kőből kifaragott alakja zárja le. Az erkélyablak alatti részen látható dombormű a pestisben szenvedő betegek védőszentjét, Palermói Szent Rozáliát ábrázolja. Földszinti három íve közül a középső, eredeti kapuív zárókövén Sajnovics Mátyás névbetűi: S. M. 1703. A két oldalsó ívet újabban törték a falba.
A Kazinczy utca 1900 körül. Jobb oldalt a Rozália-ház. (Képeslap Németh Vilmos gyűjteményéből)
A forgalmas Kazinczy utca a ’30-as években
A Rozália-ház 1940 körül
A homlokzat helyreállítása 1958-ban történt Koppány Tibor tervei alapján
Felhasznált irodalom és képek: Jenei – Koppány: Magyar műemlékek – Győr, 1964 és Jenei Ferenc: Régi győri házak, 1959
