A Jedlik Ányos utca

A győri Jedlik Ányos utca a Kossuth (révfalu(s)i) híd tengelyéből a Dunakapu térnél indul ki és a Széchenyi térig tart.

Az utca egykori elnevezései:

Szent Anna utca — Felső-Duna utca (Duna utca) — Klauzál utca — Felső-Duna utca — Zöldpiac tér — Jedlik Ányos utca.

Története:

Az 1617. és az 1703. évi telekkönyvek szerint Szent Anna utca volt. A Felső-Duna utca (Duna utca) nevet valószínű a XIX. század első felének közepe táján kapta, amikor a szentek neveit viselő utcanevek nagy részét megváltoztatták. A levéltári adatok szerint sokszor csak Duna utcának említik, amelyhez azonban már a Czuczor Gergely utcának az akkor még csak kb. a mai Arany János utcáig, illetve Schweidel utcáig terjedő része is tartozott.
Az 1848— 1849. évi szabadságharc idején a Duna utcát Klauzál Gáborról (1804—1866), a Batthyány kormány földművelési, ipari és kereskedelemügyi miniszteréről nevezték el. A szabadságharc leverése után azonban ismét Duna utca, egészen a századfordulóig, amióta a mai nevét viseli.

A bal oldalán az Apáca utca és a Jedlik Ányos utca összeszögelésénél van az ún. Kreszta ház, mely egyike Győr legrégibb épületének. Ezután az utca kis térré szélesedik ki, amelyet a múlt század közepe táján külön névvel Zöldpiac térnek neveztek el. A jobb oldalát a Gutenberg tér szakítja meg, majd a közepe táján betorkollik a Dr. Kovács Pál utca, sarkán az ún. ,,Aranyhajó”-házzal. 

Az utca hossza 225 m, úttestének szélessége 5 m.

A város közgyűlése az 1901. évi január 17-én tartott ülésében határozta el, hogy az akkori Felső-Duna utca nevét Jedlik Ányos utcára változtatja. Jedlik Ányos (1800—1896) a győri gimnázium tanára, a dinamó feltalálója volt.

Felhasznált irodalom: Tomaj F.: Győr utcái és terei, 1967 (Arrabona – Múzeumi közlemények 9.)