A győri Mária-kegykép ünnepe


A Mária-kegyképet 1655-ben egy ír püspök, a katolikusokat üldöző Cromwell Oliver elől menekülő Lynck Walter hozta magával 1655-ben hazájából, Írországból.

Lynck Walter Püsky János győri püspök meghívására Magyarországon telepedett le, s itt is halt meg.

A székesegyház Szent Anna-kápolnájában felfüggesztett Mária-kép 1697. március 17-én reggel 6 órától 9-ig véres könnyeket hullatott. A csodás jelenés napja az írek térítő apostolának, Szent Patriknak az ünnepe volt. A véres cseppeket felfogó kendő az 1701-es igazoló irattal együtt máig megtekinthető.

A győri könnyező Mária-kegykép (Ismeretlen mester grafikája a 19. századból)


A kép könnyezésének oka az utólagos vélekedés szerint az, hogy abban az évben utasították ki Írországból a hitükhöz hű katolikus papokat.

Győrnek a csodás verítékezés idején Heister Siegbert gróf volt a katonai kormányzója, aki 1715-ben feleségével együtt alapítványt tett, hogy szombatonként és a Mária-ünnepek vigíliáján a litániát a kegyoltárnál mondják. Zichy Ferenc győri püspök új oltárt készíttetett a kép számára és alapítványt tett egy naponta mondandó szentmisére.

A győri székesegyház Szűz Mária-kegyoltára (Mansfeld, Johann Ernst (1738-1796) (1767-ben készült metszete nyomán) )

IX. Pius pápa 1874-ben teljes búcsút engedélyezett a székesegyháznak Szent Patrik ünnepére (március 17.) és Gyümölcsoltó Boldogasszony napjára (március 25.). Ezt a kiváltságot 1968-ban VI. Pál pápa kiterjesztette mindazokra, akik az év bármely napján zarándokként keresik fel a győri székesegyházat, s a vérrel verítékező Szűzanya kegyképét.

Egy fotóalbumban találtam kettő, 1935-ben készült fotót a Mária-kegykép zarándoklatról, mely eseményről a korabeli sajtó is beszámolt.

” Búcsúra jöttünk Szép Szűz Máriához,
Vár reánk Győrött égi jó Anyánk.
Lelkünkben szent tűz, szemünk könnyet áldoz,
Hódolni dallal nem szűnik a szánk.”

A Dunántúli Hírlap 1935. március 27-i száma így írt:

Tízezer hívő zarándokolt a Mária-kegykép ünnepségeire

Méreteiben impozáns, lélekemelő egyházi ünnepség foly le városunkban Gyümölcsoltó Boldogasszony napján. A győri székesegyház legdrágább ereklyéje: a Vérrelverejtékezett kegykép sokezer hívőt vonzott városunkba. Az egyházmegye minden részéből, de a szomszédos egyházmegyékből is a buzgó zarándokok sokasága kereste lel ősi székesegyházunkat. Sopron vidékéről, a jó vallásosságáról ismert Rábaközből, a Bakony hegyvidék csendes falvaiból, Felsőgalla és Tatabánya messzeségeiről, a Dunaköz kicsiny falvaiból özönlöttek hozzánk a derék magyarok, a hűséges Máriatisztelők. Egymásután robogtak be a külön vonatok, autóbuszok és falusi szekerek, a közeli községek gyalogos csapatai kígyóztak az országutakon.

A Mária-kegykép zarándokai a Kálvárián 1935. március 25-én.

A fél 6 órai szentmisét Szabady Béla dr hittanár, sekrestyeigazgató, a fél 9 órai asszisztenciás misét Ragats János prépostkanonok, városplébános mondta. A fél lO órai főistentiszteletet Breyer István dr megyéspüspök pontifikálta fényes papi segédlettel. Evangélium után szólott a hívekhez. Magasszárnyalású beszédében Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepének jelentőségét az Ige megtestesülésének szent titkát méltatta, majd a csodálatos győri kegykép történetét ismertette. Szerettel szólott híveihez és búcsúszavában az Isten akarata szerint való élet fontosságát véste hallgatói szívebe. A szentbeszédet megafonok közvetítették a székesegyház előtti térre; ahol Kövér Lajos dr szémináriumi alkormányzó, pápai kamarás tábori misét mondott.

A Mária-kegykép zarándokai a Kálváriánál 1935. március 25-én.

Délután 2 órakor Saly László apátkanonok, szemináriumi rektor litániát mondott, mely után Ragats Rezső dr apátkanonok, egyházmegyei főtanfelügyelő vezetésével keresztúti ájtatosságra indult a zarándoksereg. A Kálvárián Közi Horváth József dr. tartott szentbeszédet. Litánia, pápai és a magyar himnusz zárta be az ünnepséget.”

Felhasznált irodalom:

Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon / Panoráma, Budapest, 1990. 73-75.old.

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

Szólj hozzá!

18 − tíz =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját