A Gleich cirkusz Győrött 1932-ben
A bécsi Gleich cirkusz 1932. augusztus 8-tól 13-ig Győrött vendégszerepelt a Gabonavásártéren
A Gleich cirkuszt, mely Európában a legnagyobb volt, az osztrák származású Julius Gleich (1886-1951) alapította 1924-ben. A kontinens több országában vendégszerepeltek, így 1932-ben Magyarországon is. A cirkusz 1935-ben csődbe ment, majd Gleich úr, miután egy kisebb cirkusszal próbálkozott 1937-ben véglegesen abbahagyta.
1932. augusztusában megérkeztek Győrbe
A Dunántúli Hírlap 1932. augusztus 6-i száma így írt:
„Gleich a valódi.
Ragaszkodik a tradiciókhoz – valódi cirkusz, amelyet azonban modern szellemben vezet. Vállalkozása fel van szerelve a modern technika minden eszközével, amelyet észszerűen használ ki. Azelőtt egy cirkusz pár kocsiból állott, amelyet agyonhajszolt lovakkal vontattak faluról falura. Ma három csodavonaton utaznak óriási távolságokra. Aki Gleich vendégjátékát látta, az a csodák világát látta. Antikor a késő esti órákban a cirkuszvárosban kialszanak a Iámpák, amikor a sokezer keréken nyugvó lakóházakban, ketrecekben teljes csend lesz, akkor az előadásról hazaérkezett és nyugovóra tért vendég álmában megjelennek a magasban repülő akrobaták, az ugró, rettenetes oroszlánok; az óriás elefántok, medvék, hatalmas talpaikkal, a tűznyelők, amint megégetik nyelvüket, a fakírok, akik átszúrják testüket és fájdlalmukban felordítanak. Ez mind-mind Gleich. „
Érdekes eset játszódott le a határállomáson, melyről így számolt be a Dunántúli Hírlap 1932. augusztus 7-i száma:
” Oroszlánok és tigrisek a vám- és deviza vizsgálaton.
Hétfőn augusztus 1-én a bécs-pozsonyi vonalon a marheggi állomás vámhivatala előtt sajátságos színjáték játszódott le. Az óriási Gleich-cirkusz ment át a határon. Két hatalmas tehervonat szállította a cirkusz 500 emberét, 500 állatját, és töménytelen felszerelését és több száz kocsi megállt a vámhivatal előtt. Először gondosan megvizsgálták az útleveleket, majd megkezdődött a devizaellenőrzés. Még a ragadozó állatok kocsijait is szigorúan átvizsgálták. Az állatok előbb a kocsi első felébe terelődtek, hogy a hátsó kocsirészt átvizsgálhassák, majd ugyanilyen módon az első részt is átkutatták. Olyan vállalat, mint a Gleich cirkusz, amely naponta óriási összegekkel kénytelen számolni, nem visz ki egy országból sem pénzt, mert a költségek gyakran nagyobbak a bevételnél. A vizsgálat, két óra hosszat tartott, végül is nagy riadalommal végződött. Az egyik oroszlán elszabadult. Bár még aránylag fiatal állat volt, méltóságteljesen lépett be a vámhivatalba és hatalmas bömböléssel jelentette be magát, mintegy tiltakozva az ellen, hogy megzavarták nyugalmában. Kiderült, hogy a devizavizsgálat után az egyik kocsit nem zárták le szabályszerűen. Szerencsére azonban az idomitók kéznél voltak és rövid idő múlva a szökevény ismét ketrecében volt. De mi történt volna, ha a hetven oroszlán és sok más ragadozóállat tévedésből megszállotta volna a vámhivatalt.”
„Egy ember mint élő ágyútöltelék.
A Geich-cirkuszban kétszer naponta egy élő embert lőnek ki egy ágyúból, mondja Gleich cirkuszreklámja és sokan kételkednek benne. Nem, itt nincs mit kételkedni, ez tényleg igy van és e hős már több mint háromezerszer lövetett ki az ágyúból. Éppen ez a bizonyíték arra vonatkozólag, hogy ennek egy pontosan megszerkesztett ágyúnak kell lenni. Tévedések elkerülése végett azonban meg kell jegyezni, hogy ez nem máséból készített, hanem vasból és ércből készült, tehát valódi ágyú. Arra is gondolhatunk, hogy ez az emberi ágyulövedék 4 – 5 méter távolságra repül s azután egy hálóba esik. Nem, itt nagyon tévednek. 15 méter magasságba és 25—30 méter távolságra repül s aztán esik a hálóba. Különben már ez a tény is mutatja és bizonyítja, hogy milyen elsőrendű műsorral szolgál Gleich. Gondoljunk csak 150 lovára, 50 póniló, oroszlán, tigrisek, jegesmedvék stb., a családra, mely a levegőben, a nyújtón a csodás mutatványokat végzi, a 30 táncosnőre, a cowboyokra, az 50 zenészre. De kizárt dolog az összes látnivalót felsorolni, mely a Gleich cirkuszvárosban található!” (Dunántúli Hírlap, 1932. augusztus 7.)
Képek a Gleich cirkusz 1932. évi győri tartózkodásáról
