A belvárosi temető

A régi temető a Győr-Budapest vasútvonal bal oldalán az akkori Lópróbáló tér, Marhavásártér (ma Bisinger József sétány) folytatásában helyezkedett el.

A győri belvárosi  temető a 16. században már itt lévő ráctemető helyén terült el. A katolikus temető eredetileg a Székesegyház környékén volt, a régi ráctemetőt csak a 18. századtól kezdték használni valláskülönbség nélkül.

Ahogy a város gazdasága fejlődött, ahogy a XIX. század utolsó harmadában egymás után születtek a gyárak – a vagongyár éppen a temető közelében – szükségessé vált a temető bezárása. Erről a közgyűlési határozat 1912-ben született meg. A bezárás idejét 1931. december 31-ében állapította meg. Ezt azonban többször módosították: 1942. január 31-ére, majd „bizonytalan időre elhalasztva.” (138./1939. sz. közgyűlési határozat, 1198./1942. sz. ügyirat a levéltárban.) forrás

A régi temető végén egy kápolnaszerű emlék állt, Krisztus a keresztfán, alatta Mária a szentekkel ábrázolással, amely 1862-ben készült.

Az 1930-as évek végén kezdték meg a temető kiürítését. A jeles személyiségek hamvait átszállították a Nádorvárosi, új köztemetőbe.

Sajnos ennek a régi temetőnek az emlékét semmi sem őrzi. Ma egy lakótelep, irodaház és parkolóház van a helyén.

Glück József és Dobos Vilmos fotói a DRKPMK helyismereti gyűjteményéből származnak