A Nepomuki Szent János kápolna Révfaluban
A Nepomuki Szent János kápolnát 1776-ban, a dunai hajósok számára alapították. A kápolna 1970-ig, a bontásáig, Révfaluban, a Hédervári (akkori nevén Ságvári Endre) út 1. sz alatt állott.
Székely Zoltán így ír Révfalu szakrális emlékeiről:
„A Duna északi oldalán, Révfaluban az első kápolnát 1697-ben alakították ki a kocsma egyik helyiségéből a ferencesek, akik az itt élő katolikusok lelki gondozását végezték. S bár a plébánia már 1710-ben létrejött, a hozzá méltó templom építéséhez azonban csak 1747-ben fogtak hozzá Zichy püspök és a helybéliek segítségével. Szentélyében 1748-ban már miséztek, a teljes befejezésre azonban 1754ig kellett várni. A templomot a Szentháromságnak ajánlották.
A plébániatemplomon kívül két kápolna is állott e településen. A Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt kápolna a Duna-parton, a Szigetbe vezető híd lábánál, a Hédervárra induló országút mentén emelkedett, szemben a plébániatemplommal.”
„A kerek, 30 embert is befogadni képes épületet gróf Viczay (I). Mihály 1776-ban alapította , mindenekelőtt a dunai hajósok számára. A kápolnában 1788-ig rendszeresen miséztek, ekkor azonban Batthyány érsek ezt megtiltotta.”
„Révfalu népe a falu folyami átkelőhely mivoltából adódóan különösen tisztelte Nepomuki Szent Jánost. Ezt jelzi, hogy az imént említett kápolnán kívül még egy különálló szobrot is emeltek a cseh mártírnak, mely a régi, a Győrbe vezető dunai híd tengelyében fekvő plébániaház előtt állt egykoron
Az 1761-es kánoni látogatás jegyzőkönyve szerint e hely egyben a falu közepe is volt; a szobrot pedig Prann Gáspár alapította, s a hívek által gondoztatott.”
Réthy József 1925-ben a kápolnát megmagasította.
Az 1951-ben megjelent Győr városképi és műemléki vizsgálata tanulmány szerint:
„Ságvári Endre út mentén, kis nyolcszögletű, útszéli BAROKK KÁPOLNA emelkedik a XVIII. századból, egykorú rácsajtóval. Műemlékjellegű, lehetőleg fenntartandó.„
Az OMF 1960-ban is felmérte a kápolnát:
A győri Műszaki Főiskola (KTMF) építése miatt szanálták a Nepomuki Szent János kápolnát. Pedig maradhatott volna, hisz beépítetlen, parkos terület lett a helyén.
A Kisalföld napilap 1970. április 19-i számából:
„Hová tűnt a barokk kápolna?
Kedves színfolt volt Révfaluban, a Ságvári Endre utca 1. számú ház kerítésébe épített barokk kápolna, a 18. század hangulatos építménye. Évtizedeken át senkinek sem volt útban. A kilenc – tíz négyzetméter alapterületű, belül ovál, kívül nyolcszögletű kis építmény talán nem volt különösen nagy érték (az egyház is elhanyagolta), de kedves volt, s aki szerette a szépet, gyönyörködött benne.
Igen, így múlt időben, mert tegnap arra jártamban a legnagyobb meglepetésemre a kis barokk kápolnának csak hűlt helyét, azaz maradványait találtam. A járókelők azt mondták, hogy a főiskola miatt történt; a kápolnát is elárverezték, s a jogos tulajdonos lebontotta.
Nem értem, hogy egy műemlék jellegű épületet miként lehet csak úgy elárverezni, lebontani? Annál is inkább nem értem, mert nemrég írtam a páliak panaszáról. Az egész falu lakosságának kívánsága sokáig azért nem teljesülhetett, mert a tanács éveken át nem tudott megegyezni az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőséggel, Ahova ugyanis a művelődési házat akarták építeni, ott útban volt egy barokk kálvária. Végül találtak megoldást. Nagyon okosat. Miért nem találtak Győrött is? És hogyan adhatott engedélyt a Műemlékvédelmi Felügyelőség a műemlékjellegű építmény lebontásához? Nem hihető, hogy nem volt más megoldás! Hiszen a tervek szerint azon a területen, ahol a barokk építmény állt nagy park és benne utak lesznek.
Szép dolog a buzgólkodás, a gyors, rugalmas intézkedés, de nem olyan áron, hogy megsemmisítjük a szépet.”
A bontási kérelmet Bögödi Aladár, börcsi lakos kérte, melyet 1970. március 24-én meg is kapott.
Felhasznált irodalom: Arrabona – Múzeumi közlemények 42/1. – Szent-kép-kultusz. Tudományos konferencia Győr, 2001 (Győr, 2004) Székely Zoltán: A barokk Győr mint szakrális táj.
Kisalföld napilap 1970. április 19.
A dokumentumokért köszönet Győr Város Levéltára / Műszaki Levéltárának
