A győri Sportcsarnok
1976. április 30-án avatták fel Győr – Gyárvárosban, Kiskúton a győri Városi Sportcsarnokot.
A városvezetésében a 60-as évek végén merült fel, egy fedett sportcsarnok építésének ötlete, hogy méltó helyen játszhassanak a csapatok. 1970. április 10-én Győr Városi Tanácsa jóváhagyta, a Kiskút ligetben létesítendő Kiállítási és Sportcsarnok beruházását. 1973-ban a 3. Győri Ipari Kiállítás és Vásáron, tombola- és téglajegyeket árusítottak a győri sportcsarnok építésének támogatására.
1974 végén elkezdődött az építkezés és 1976-ban adták át a létesítményt, ami az ország egyik legmodernebb épülete lett. Ettől az évtől a sportcsarnok, állandó otthona lett a Rába ETO férfi és női kézilabda csapatainak, illetve a Győri Ipari Kiállítás és Vásárnak.
A Kisalföld napilap 1976. április 30-i számában mutatták be a győri Sportcsarnokot.
„Ma avatják
Bemutatjuk a győri sportcsarnokot
Győr szép zöldövezete, a Kiskút új létesítménnyel gazdagodott. Az épülő Rába ETO stadion szomszédságában, a kemping mellett ma felavatják a Győr városi Tanács testnevelési és sportfelügyelősége kezelésébe adott városi sportcsarnokot.
A megye székhelye olyan sportcélokat szolgáló intézményhez jutott, amilyen hasonló nincs még például Pécsett, Veszprémben, Székesfehérváron, Tatabányán sem – hogy csak néhány dunántúli megyeszékhelyet említsünk.
A sportcsarnokot Lőrincz József győri, Ybl-díjas építész tervezte, és a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói építették fel. Milliós nagyságrendű volt az a társadalmi munkaérték, amellyel a város dolgozói, KISZ-esei járultak hozzá a közös erőfeszítésekhez. Különösen az ÉPFU-t és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságot illeti dicséret. A berendezésekkel együtt 33 millió forintba került a sportcsarnok.
Játéktere 24 x 48 méter, mindenfajta teremsportra alkalmas. Talaját zöld színű GRABOPLAST-ban készült sportpadló borítja. Az elektromos eredményjelző tábla nyolcvan betűmezős, s nagy pontosságú kvarcórával működik. 120 darab 1000 wattos jódlámpa szolgáltatja a világítást, s így televíziós közvetítésre is alkalmas a csarnok. Öltözőibe egyszerre 100-120 sportoló fér el – ez kevés, úgyhogy egyebek között emiatt is vált szükségessé a kiegészítő épület létrehozása. (Már tervezik.)
Csaknem 1000 ülőhely van a csarnokban, és további 1000 néző figyelheti állóhelyről a rendezvényeket.
A legolcsóbb belépő (diák- és katonajegy) 7 (hét) forint lesz, az ülőhelyeké arányosan drágább. A belépőjegyek különben szabadárasak, mindig a rendezvény minőségétől függ majd a tarifa. Ingyenes belépésre csak a MTSH által kibocsátott igazolványok jogosítanak.
A csarnok üzemeltetését húsztagú személyzet látja el Molnár Imre igazgató vezetésével.
A mai avatás után látványos program várja az ünnepség résztvevőit. A győri általános és középiskolák gyakorlatai, szülő-gyermek tréfás váltók városi döntői lesznek, majd a Pécsi MSC – Bp. Spartacus NB I-es férfi kézilabda-mérkőzésre kerül sor. Az avatás napjára minden sportkedvelőt szeretettel vár a sportcsarnok vezetősége – belépődíj nem lesz.
Szombaton a hagyományos május 1.-i kispályás labdarúgótorna döntői lesznek a sportcsarnokban, majd a Rába ETO – MÁVDAC öregfiúk mérkőzést rendezik meg.”
1990. október 24-én Győr első tornatanítójáról, Magvassy Mihályról nevezték el a győri sportcsarnokot.
