A győri polgári repülés

Győrben volt valamikor egy polgári repülőtér, amit a belföldi Malév- járatok is érintettek, és egészen 1968-ig üzemelt.

Az 1930-as évek közepén társadalmi, de főképp katonai és a légi közlekedési igény miatt felmerült annak terve, hogy Győr mellett egy állandóan használható, végleges repülőtér létesüljön. A Vagongyár repülőosztályának létrehozásakor az Iparcsatorna és Hecsepuszta közötti területen létesült a győri repülőtér. Észak-nyugati irányban feküdt, és kezdetben füvesített terület volt, majd egy 1100 x 106 méteres betonpályát építettek.  Nyugati oldalára telepítették a hangárokat, a pilótaotthont és az irányítótornyot. A repülőtér avatása 1939. június 4-én volt. 1944. 04. 13-i bombázás után használhatatlanná vált.

A győri repülőtér egy angolszász felderítő repülőgépről az 1944. április 13-i bombázás előtt

és után.

1946-ban közforgalmi járatokat indított és fogadott.

„Néhány héten belül megindul a légiközlekedés is.
Belső légiforgalom a következő vonalakon nyílik meg: Budapest-Miskolc, Budapest-Nyíregyháza, Budapest-Debrecen, Budapest-Győr, Budapest-Kaposvár. Ezenkívül egy körjárat is lesz, amely Budapesttől kiindulva Győrbe megy, onnan pedig érinti valamennyi fentemlített vidéki gócpontot és így tér vissza Budapestre. Bekapcsolódunk a nemzetközi légiforgalomba is.” Újságcikk 1946-ból.

Győr újra bekapcsolódik a légiforgalomba. Rendszeres járat indul Budapest – Győr, Győr – Szombathely viszonylatban. 1946. december 16-án Győr feldíszített repülőterén a megye és a város vezetői fogadják az első menetrendszerű járat repülőgépét..

Használták a sportrepülők és növényvédők repülőgépei is. Története 1968-ig tartott, ekkor megvásárolta a Vagongyár Rt. Később ezen helyen épült fel az AUDI gyár.

Felhasznált irodalom: Győr és a repülés – 1989