A győri Star-Garage és Autóbuszüzem

Győrben 1926. március 31-én kapott iparengedélyt Csillag István vállalkozó, aki  az Árpád út 50. sz. alatt nyitotta meg „autógarázsát” és benzinkútját.

Csillag István a Star Garage mellett Békeffy Elelmér nyugalmazott századossal és Inkey Lászlóval közösen létrehozták a Star Autóbusz Üzemet, amelyre a korabeli sajtó előszeretettel Győr Autóbusz Vállalatként hivatkozott.

„Nagyvárosi képet mutat minden óra első és harmadik negyedében, mikor a Városháza előtti térségre percnyi pontossággal, hat irányból befutnak az autóbuszok. Emelik a kép mozgalmasságát a három vidéki vonal egyszerre induló kocsijai és a Vashonvéd mellett állomásozó galambszürke taxik cikkázó forgalma.”

„A Star Autóbusz Üzem a hatályos ipartörvény szerint csak magyar gyártmányú autóbuszt vásárolhatott volna. Ám a hazai akadozó és drága buszgyártásra hivatkozva az első három járműre engedélyt kaptak ennek figyelmen kívül hagyásával is, így lehetett egyéb származású is. Az ebben az években jelentkező hatalmas igények miatt a Győri Waggon- és Gépgyár is berendezkedett haszonjárművek gyártására, mivel a MÁVAG és a Magyar Általános Gépgyár Rt. nem bírták az országos szintű megrendelések teljesítését.

Mivel a megrendelt Chevrolet buszok felépítménye Budapesten készült az első buszjáratok csak augusztus 16-tól kezdhették meg működésüket, amelyet persze nagy hírveréssel kísért alapos próba- és bemutatójárat előzött meg. A Győri Hírlap írta 1926.augusztus 10-én arról írt, hogy „délelőtt 12 órakor a Star autóbuszüzem próba-útra vitte új kocsiján a városi tanácsot és a hírlapírókat…” A cikkben a polgármester, Farkas Mátyás megdicsérte a szürke kocsi 24 kényelmes, a budapesti villamosokhoz hasonló piros-fehér léces padjait. A karosszériát a Chevrolet képviselő Király Automobil Rt építtette meg. A 26 lóerős motor segítségével a busz 32 km/h sebességre volt képes. Pár héttel később megérkezett a második, majd a harmadik Chevrolet busz is, amelyeket érkezésük után rögtön szolgálatba is állítottak.„

1926. aug. havában indult meg az autóbuszjárat Szabadhegy és a Hajóállomás között. A vállalat alapítói, Csillag István vállalkozó és Békeffy Elemér szkv. százados csakhamar újabb négy kocsit állítottak be. (Ágyúgyár – régi bécsi vám-reláció). Békeffy  közben megszerezte a Győr – Hédervár, majd társával együtt a Győr – Kisbér és a Győr – Nagyigmánd vonalakra szóló engedélyeket. Itt már hazai, üzembiztos Rába-kocsikat állítottak be. A legújabban beszerzett, 18. és 19. sz. Rába-Krupp autóbuszok bármely világvárosnak díszére válnának.”

Az autóbuszok 9 különböző városi útirányból, továbbá 5 vidéki irányból futnak itt össze. A sűrűn hullámzó átszálló utasok a kis térnek gyakran nagyvárosi képet adnak. Itt áll a két szálloda is, a Royal és a Fehérhajó, továbbá a Bisinger sétány túlsó oldalán a Metropol pensió és így ez a hely az idegenforgalomnak is a központja.” ( Győr ismertetése és tájékoztatója, szerk. Dr. Valló István – Győr Barátainak Köre kiadása, Győr, 1930 )

Más is látta a sikerességet és próbálkozott, így ifj. Rémann Ferenc kónyi lakos is adott be kérvényt Győr-Tét-Nagymórichida útvonalra, amire menetrend, viteldíj és járatszám megkötések mellett engedélyt is kapott 1927. júliusában, ámde egy évvel később már ez a járat is a Star buszüzemhez tartozott.

1928 közepére már 15 (más források szerint 16) busz közlekedett város- és megyeszerte. Már ekkortól kezdek jelentkezni a panaszok is és még a gazdaságosság kérdése is felmerült.

Most is a szócső, a helyi napilap segít felfedni a kritikák forrásait: némely járat járműveit korszerűtlen régi vasaknak titulálták és mihamarabbi cseréjüket kérték a vállalattól, míg máshol „csak” a járatok sűrítését kérték. Volt még egy kifogás is, ez pedig a járatok azonosítása, melyet pedig a budapesti villamosok szisztémáját követve nappal fehér alapon, míg este kivilágítottak voltak. Igaz, a Star-garázs bevallotta, megrendelte ezeket ám az akadozó gyártás miatt nem került mindegyikre, így ott az információt kalauzokkal pótolták.

1929-ben büszkén tudatják a 18. busz érkezését, ami egy 34 személyes piros-sárga színű Rába-Krupp típusú volt. A Rába és a Chevy buszok mellett már MÁVAG-Mercedeseket  sőt Fiatokat is használtak! Rendeltek továbbá egy 50 személy szállítására alkalmas buszt is, mellyel bakonyi, balatoni és budapesti járatot helyeztek kilátásba, maga a busz 1930. januárra meg is érkezett.

„Az üzem bérautói vidéki túrákra is szállítják a közönséget. A cég éjjel-nappal rendelkezésre áll nemcsak kocsijaival, hanem javítóműhelyével, Cordatic-képviseletével, benzinkútjaival, garage-boxaival és mindazzal, amire utasnak, autósnak szüksége lehet. A központi garage és iroda Árpád-út 50. Telefonok: 999 és 947. Meccsek, iskolai kirándulások stb céljaira külön kocsik és külön menetek.”

1941. július 6-án lépett életbe Magyarországon a jobb oldali közlekedésről szóló rendelet, a fővárosban és környékén azonban csak november 9-én vezették be az új közlekedési rendet.

A Veterán Autó és Motor újságban  2014.januárban megjelent Takács János tollából a győri STAR-garage története sok ritka fotóval  melyet ITT OLVASHATTOK

Felhasznált irodalom: Győr ismertetése és tájékoztatója, szerk. Dr. Valló István – Győr Barátainak Köre kiadása, Győr, 1930.