A „DÁTÁN” halász-vendéglő


Dátán Lajos halász-vendéglője Győrött, a Bástya utca 8. szám alatt volt. A későbbi Matróz csárda a Dunakapu tér 3. sz. alatt.

A 19. század végén Herkovits Lajos vendéglős és halászmester jól működő vendéglőt alapított a Bástya utca 8. szám alatt. Ő volt az első győri vendéglős, aki a halételeket közkedveltté tette. Herkovits 1917-ig, haláláig vezette híres vendéglőjét. Utóda Dátán Lajos halász és vendéglős, majd később az ifj. Dátán lett.

Dátán Lajos halász-vendéglője a Bástya utca 8. sz. alatt, az 1920-as évek végén (Fotó: Glück József)

1936-ban döntés született a Bástya utca északi házsorának (1. – 29. számig) elbontásáról és az új piactér (Dunakapu tér) kialakításáról. Ekkor „süllyedtek” el a 8.-10. számú házak és lett a Bástya utca 8-ból Dunakapu tér 3. sz.

A DÁTÁN a Dunakapu tér 3. sz. alatt 1940 körül (Fotó: Korschelt Miklós, Kispest, Bellágh Imre u. 8 )

 

A DÁTÁN vendéglő az 1940-es évek vége felé

Az államosítás után „VÍG-HAJÓS” vendéglő, halász-csárda néven nyílt meg.

A DÁTÁN utóda a VÍG-HAJÓS az 1950-es években. (Kép: Karczag Dennis)

A ’60-as évektől „MATRÓZ” csárda néven jegyzik.

A MATRÓZ csárda a ’80-as években

 

Az un. „zenekari árok”

 

A belső tér (prospektus)

Felhasznált irodalom: Torma Attila – Régi győri szállodák, vendéglők, kávéházak … / Győr 2018 /DRKPMK,

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

Szólj hozzá!

2 + nyolc =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját