Büfé a győri „Aranyparton”


1964. június 5-én nyílt meg a Pilt Rudolf által tervezett öltöző és büfé a győri „Aranyparton” (homokos).

Pilt Rudolf egyik első önálló terve a Mosoni-Duna szabad-strandjának öltöző- és büféépülete. A töltésről lépcsőn és egy hídon át juthattunk az ártér fölé nyersbeton lábakkal emelt ház szintjére. A szabályos négyzetbe került helyiségeket egy körfolyosó fogta körül, amelyről azok könnyen megközelíthetők voltak. Ruhatár, fülkés férfi és női öltöző, orvosi szoba, valamint egy, a folyó felé néző büfé kapott benne helyet. Ez utóbbi elé került a partra továbbvezető lépcső.forrás

Az öltöző és büfé tervei:

Az öltöző helyszínrajza. A tervek 1963. 01. 31-én készültek Tervező: Győr-Sopronmegyei Tanács Tervező Irodája, Törzsszáma: 3860

Az öltöző észak-keleti homlokzata A tervek 1963.I.31-én készültek Tervező: Győr-Sopronmegyei Tanács Tervező Irodája, Törzsszáma: 3860

Az öltöző észak-nyugati homlokzata A tervek 1963.I.31-én készültek Tervező: Győr-Sopronmegyei Tanács Tervező Irodája, Törzsszáma: 3860

Az alaprajz

Az épülő büfé- és öltözőépület az Aranyparton

1964. májusára már áll az épület:

Kisalföld, 1964. 05. 22.

A Kisalföld napilap 1964. június 5-i száma így írt:

„Ma nyílik a büfé – Kétrészes öltözőkabinok – Harminc pad a napozóknak

Az Aranypart idén

A Duna-kanyar közkedvelt fürdőhelye, a győri Aranypart ma délután már teljes díszben várja a győri fürdőzőket. Délelőtt tíz órakor nyílik meg az 1 millió forint költséggel tervezett, épített és berendezett büfé és falatozó. A modern, szép épület minden igényt kielégít. „

Az új büfé- és öltözőépület 1964-ben. (forrás: GYSMTTV jubileumi kiadvány)

A parton elhelyeztek még hat darab kétrészes fürdőkabint is:

Fürdőkabinok az Aranyparton

Az Aranypart látképe 1965

Ezekben a kabinokban csak öltözni és vetkőzni lehet. A szép pasztell színekkel festett kabinok üdévé, csinossá teszik az Aranypartot. Tavaly még csak 300, az idén 660 fa növekszik a homokon.

Az Aranypart látképe Szigetből (Békefi Péter gyűjteményéből)

„A napokban a Győr-Sopron megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat is helyiséget kap az Aranyparton. A vállalat ott akarja berendezni strandcikkeket kölcsönző pavilonját. A fürdőzők gumimatracot, labdát, úszógumit és és más strandcikket válthatnak a fürdőzés idejére.”

Az Aranypart 1970-ben (Győri képeskönyv, 1971)

„Az örömbe ürüm is vegyül. A kedvelt Aranyparton elég veszélyes a fürdés az úszni nem tudók számára. A partkiképzéssel még nem készült el a Vízügyi Igazgatóság. Munkáját eddig a magas vízállás hátráltatta, remélhetőleg kihasználja a mostani alacsony vízállást és néhány méter hosszan úgy képzi ki a partot, hogy az úszni nem tudók is veszély nélkül fürdőzhetnek.

A másik kellemetlenség az, hogy ma délelőtt tíz órakor megnyílik a büfé és a falatozó, de nem nyílik meg az ugyanebben az épületben lévő központi öltöző, mert határidőre nem készültek el az akasztók.”

Egy év múltán már komoly próbát kellett kiállnia az épületnek. Az 1965-ös, 120 napig tartó árvizet nagyrészt vízben „állva” vészelte át.

A Büfé- és öltözőépület 1965. 05. 24-én (Kép: http://www.eduvizig.hu)

Az épület  nem sokáig maradt meg eredeti állapotában, hamarosan egy terasszal bővült.

A büfé- és öltözőépület a bővítés után.

Az Arany-part egy 1974-es Győr várostérképen

Az Aranypart büfé a töltésről a ’80-as években:

Az Aranypart büfé a ’80-as években

Az épületre szinte már rá sem ismerni. Jelenleg a Széchenyi Egyetem Lapos Tanszéke működik itt.

A tervekért köszönet Győr Város Levéltára / Műszaki Levéltárának

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

Szólj hozzá!

5 × 3 =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját