Rába autóbuszok Budapestre
1928. február 11-én mutatták be Győrött, a Vilmos császár (Szent István) úton, az Iparkamara előtt a Budapestre szánt Rába LHo autóbuszokat
A buszokat – 740 ezer pengő összértékben – a Magyar Waggon és Gépgyár Rt-től rendelték meg: a 30 darab, egységesen meggypirosra festett, 22 üléses, 45 lóerős motorral szerelt Rába LHo kompletten Győrben készült. Az első példányok (10 db) átadására 1928. február 11-én került sor, az utolsó három kocsit március 22-én adták át.
A Dunántúli Hírlap 1928. február 11-i számából:
„Elkészüllek a pesti „Rába“-autóbuszok.
Nagy feltűnést keltett ma délelőtt az Iparkamara előtt felsorakozott, tíz darab, hatalmas, »Rába«- autóbusz. A kocsik a Békeffy – Csillag – Sényi- konzorcium érdekeltségéhez tartozó Budapesti Autóbusz Forgalmi Rt. részére készülték a győri vagóngyárban. A kényelmes, bőrülésekkel ellátott kocsik egyenként 45 lóerősek. Huszonkét ülő és nyolc állóhellyel. Holnap reggel indul útnak a tíz kocsi, nyolc nap múlva ismét ugyancsak tíz újabb kocsi, e hó végén pedig az utolsó transzport, összesen 30 győri gyártmányú kocsi kerül, a fővárosba, ahol már 15-én forgalomba kerülnek. A kocsik a fővárosban a Boráros-tér—Vígszínház útszakaszon fognak közlekedni. Az útra kész autóbuszokról a vagóngyár fényképfelvételeket készíttetett.”
Az „AUTÓ” 1928. 5. száma így írt:
A piros autóbusz
Budapesten a közlekedést a Székesfővárosi Autóbuszüzem bonyolítja le, de már régebben felmerült az óhaj, hogy a nehézkes villamos közlekedés kiegészítésére, különösen azokon a keresztező útvonalakon, amelyeket semmiféle közlekedési eszköz nem érint, benépesítsék autóbuszokkal.
Így alakult meg a Székesfővárosi Autóbuszüzemmel való együttműködésre a Budapesti Autóbusz Részvénytársaság, amelynek húsz kocsija már is bekapcsolódott Budapest életébe és a főváros közönségének közmegelégedésére megkezdte hivatását. Az új társaság kocsijai elütően a Székesfővárosi Autóbuszüzem gépeitől, meggyvörösek és az utolsó szegig itt készültek Magyarországon a győri vagongyár hatalmas ipartelepén.
Február 10-én utazott Győrbe a bizottság a Rábakocsik megtekintésére, illetőleg átvételére. Jelen voltak a törvényhatóság részéről: Szigethy János főrendiházi tag, Szilágyi Lajos cs. és kir. kamarás, nemzetgyűlési képviselő,
Kakulyiy Károly törvényhatósági bizottsági tag, Gömöry Albert h. tanácsnok, főjegyző, Güther Ferenc tiszti ügyész, Haraszty Vince rendőrfogalmazó, a közlekedési rendőrség részéről, Leitner Emil műegyetemi tanár, Bernauer Emil mérnök a Székesfővárosi Autóbuszüzem képviseletében, Békeffy Elemér, dr. Halász Jánosi Szúnyog Sándor, a Budapesti Autóbusz Rt. igazgatói, Révész Béla kormány-főtanácsos, vezérigazgató, Spitzer Henrik és Barcza Jenő igazgatók, a Rába-gépeket gyártó Győri Vagongyár részéről.
Az érkező vendégeket a vasútnál a Vígszínház—Boráros tér jelzésű autóbuszok egyike várta. A bizottság azután a gyártelepre vonult, ahol egymás mellett sorakoztak az indulásra készen álló új budapesti autóbuszok.
Másnap reggel 9 órakor indult útnak az impozáns karaván a Budapestig terjedő 136 kilométer hosszú útnak. Az első kocsiba ültek a bizottság tagjai s mindjárt az első kilométerek után egyértelmüleg megállapította a szakértő társaság, hogy a típus minden tekintetben kitűnő és a gépek rugózása a legkényesebb igényeket is kielégíti. Az útmenti községek lakói körében érthető feltűnést keltett a véget érni nem akaró autóbuszok sora
s a Dunaparton húzódó menetet kétségtelenül odaát is megcsodálták.
Komárom megyében a hóolvadás után nem a legkitűnőbb állapotban voltak az utak s a csúszós sárban 35—40 kilométer sebességgel futó kocsik a legnagyobb stabilitásról tettek tanúbizonyságot. Rendkívül megnyugtató körülmény ez, hiszen Budapest utcáin a csúszós aszfalt már annyi karambolnak volt okozója. Ezek a könnyen kezelhető, fürgén sikló gépek
kint az országúton is megmutatták, hogy odavalók a főváros nem mindig széles utcáira. Komáromban és Dorogon tartott félórás pihenőt a csapat és azután újból megindult tömött sorban Pilisvörösvár felé.
Általános érdeklődés között figyelte a társaság a közeledő pilisi hegyeket, amelyeknek figyelemreméltó emelkedése kétségtelenül megfelelő erőpróba ilyen nehéz és erősen megterhelt jármű számára. A Rába-autóbuszok pompásan abszolválták az emelkedést és a bennülő szakértők egyértelműen megállapították, hogy ez a biztosság igen kecsegtető az autóbuszok budapesti karrierjére, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy a tervbe vett járatok egy része a főváros környékbeli erősebb emelkedésű hegyeire is szód. Fél háromra járt az idő, amikor az autóbuszok a budai vám elé futottak és ha figyelembe vesszük a dorogi félórás pihenőt és a komáromi ebédpauzát, a gépek 5 óra alatt tették meg a Győrtől Budapestig húzódó utat, ami az autóbuszok regulált maximális 42 kilométeres sebességét véve alapul, igen kitűnő teljesítmény.”
Felhasznált irodalom: http://iho.hu/hir/megszunt-buszgyarak-nyomaban-raba-1-resz-111127
http://www.autoszektor.hu/hu/content/jarmutortenelem-bejaratott-vonalak
AUTÓ. 1928. 5. szám
