Megszólal a vaskakas, 1998
1998-ban, Győr török alóli felszabadításának négyszázadik évfordulójának megünneplésén újra megszólalt a vaskakas.
Győr eleste 1594-ben és visszavétele négy évvel később európai méretben is nagy esemény volt. Kortársi tudósítások és később a történetírók is sokat foglalkoztak vele. Ennek során a részletek bővültek, színeződtek, történelmi és erkölcsi tanulságok csapódtak hozzá, és nem is mindig a históriai hitelesség jegyében. Amint ezt a győri vaskakas mondája is mutatja.
A korabeli metszetekről és leírásokból tudjuk, hogy a négyéves török megszállás alatt egy hosszú rúdra erősítve rézkakas került a Vízi-kapu tornyára. A monda másik eleme Istvánfy Miklós történetírónál bukkan fel, egy emberöltővel később: ,,A törökök fennhéjázva dicsekedtek, hogy akkor lesz Győr a keresztényeké, mikor a Duna-kapu csúcsán megszólal a vaskakas.”
A bástyán billegő érckakas annak idején a szélirányt mutatta. Máig úgy mesélik, hogy a várat elfoglaló csapatok vezére, Szinán pasa hitt abban, hogy az erődítmény bevehetetlen, és megjövendölte, hogy amíg a kakas meg nem szólal, Győr török kézen marad. A kakas azonban a győztes ostrom éjszakáján megszólalt, és kukorékolni kezdett. Hangját a legenda szerint egy suszterinas kölcsönözte. A legényt Bajusz Ferkónak hívták, ő mászott fel a torony tetején magát illegető kakashoz, és kukorékolással adott jelt a vár alá érkező katonáknak. Trombitáját szólaltatta meg úgy, hogy azt kukorékolásnak vélhette bárki a hajnali derengésben. A törökök pánikba estek, azt hitték, beteljesedett a nagyvezér jóslata: a vaskakas megszólalt, elérkezett a végórájuk. Történelmi tény, hogy az ostromló magyar és osztrák seregek az éj leple alatt petárdával berobbantották a Fehérvári kaput, és rajtaütéssel visszafoglalták a várat Pálffy Miklós és Adolf von Schwarzenberg vezénylete alatt.
E jeles esemény 400-dik évfordulóján négynapos ünnepség zajlott a városban 1998. júniusában.
„Várjátékkal indult a Győri Nyár
A napéjegyenlőség hétvégéjén megnyitott Győri Nyár rendezvényei a vár négyszáz éve történt visszafoglalásának, a török kiűzésének jegyében karneváli hangulatban kezdődtek a vármegye székhelyének belvárosában.
A szombat esti fesztiválmegnyitón a török sereg és a hozzá tartozó rabok és táncosnők felvonulása, a harcok zenés-táncos bemutatása, valamint a hangos ágyúzás és színpompás tűzijáték keltette a legnagyobb érdeklődést.
A nyitómenetben Mahmud pasa szekere nyolc lovas szpáhival, négy janicsárral, Jahjah agával és táncosokkal, foglyokkal vonult a városházához, amelyre kitűzték a félholdas zászlót és megszólalt a müezzin. Ezután a Bécsi kapu téren a lófarkas, a Püspökvár tornyára pedig a török zászlót helyezték ki a „megszállók”. A forgatagban török-magyar lovas párviadalt is láthatott a közel húszezer érdeklődő, és a Török Vigasságok során török népi és harci táncokból, jelmezekből, várostromból kaphatott ízelítőt a fél évezredes múltból a második ezredforduló polgára.
A napéjegyenlőség virradtával felébredt a magyar virtus és szabadságvágytól vezérelve vasárnap délidőre már visszafoglalták a győri várat. Magyar díszítésű szekereken, Schwarzenberg és Pálffy vezérek végvári lovasokkal, seregnyi korabeli ruhákba öltöztetett résztvevő és török menettáncosok kíséretében folytak a küzdelmek, mígnem estére ökörsütésbe, török táncokba torkollt az immár Magyar Vígasságok című eseménysorozat.” (Kisalföld, 1998. 06. 22.)
Képgaléria Haszonics József fotóiból:
