A Vízicsikó
1962. augusztus 28-án nagy tömeg jelenlétében helyezték el a győri vasútállomás peron felőli homlokzatán Makrisz Agamemnon „Vízicsikó” c. szobrát.
Makrisz Agamemnon (1913-1993) görög származású magyar szobrászművész kapott felkérést az új győri vasúti pályaudvar épületének peron felőli oldalának díszítésére. Több tervet is készített, mindegyiken a halfarkú lovon ülő fáklyás nőalak, a folyóra utaló jelzések és a Győr felirat elemeinek különböző variációja szerepelt.
Az új győri vasútállomást 1958. augusztus 10-én, a VIII. Vasutas Napon adta át Kossa István közlekedési- és postaügyi miniszter.
Az alkotás elhelyezésére 1962. augusztus 28-án került sor, számos néző jelenlétében.
A Kisalföld napilap 1962. augusztus 29-i száma így tudósított:
A Vízicsikó elhelyezése:
A szobor helye nem bizonyult jó választásnak. A perontető fölött, szinte észrevétlenül megbújt alkotás több évig maradt az eredetileg kiválasztott helyen. 1981-ben döntöttek az alkotás elhelyezéséről.
Képek a Vízicsikó eltávolításáról:
Végül 1981-ben úgy határoztak, hogy új helyet keresnek a szobornak, melyet a Mosoni-Duna és a Rába összefolyásánál találtak meg. 1981 novemberében – Szlávics László restaurálását követően – a Vízügyi Igazgatóság, a Vízmű és Fürdő Vállalat, a Közmű- és Mélyépítő Vállalat, valamint a GyÁÉV összefogása nyomán erre az új helyre állították fel a szobrot.
„A vörösrézlemez domborítással készült alkotás eredetileg Győr Pályaudvaron volt felállítva, majd 1981-ben áthelyezték a Mosoni-Duna – Rába torkolatba a Strandszigetre.”
/Forrás: Wehner Tibor: Modern Magyar szobrászat 1945-2010/
A Művészet folyóirat 1961 szeptemberi számából:
„Makrisz Agamemnon vaslemezből domborított óriási szobra (1956-1958) halfarkú lovon ülő szimbolikus lányalak, mely Győr város történetére utal. A pályaudvar főépületének belső oldalára került. Ez a mű különleges helyet foglalhat el az utóbbi évtized művészetében, plasztikai erényei és merészsége alapján.”
A Vízicsikóról bővebben a Győri Szalon oldalán ITT
