A Parseval léghajó Győrben


1910. október 23-án, vasárnap a Parseval katonai kormányozható léghajó Győrbe érkezett, és 23 órát időzött a városban.

A közös osztrák – magyar hadsereg első katonai kormányozható léghajója, a „Parseval“ 1910. október 23-án, vasárnap reggel egynapi halasztással indult el fischamendi állomáshelyéről, hogy budapesti útjával minden fellengző frázisnál ékesebben bizonyítsa a technika legmodernebb vívmányának életrevalóságát.

August von Parseval (1861-1942) őrnagy, a léghajózás úttörője 1902-től kezdett irányított léghajókkal foglalkozni. Híres versenytársa, Zeppelin gróf merevtestű léghajóval kísérletezett, Parseval pedig megteremtette a kormányozható léghajónak róla elnevezett, merev váz nélküli mintáját. Mindkét típus hidrogéngázra támaszkodott az emelés biztosításához.

Az Osztrák-Magyar Monarchia katonai közigazgatása 1909 júniusában „Katonai Aeronautikai Intézet” alapításáról döntött, melynek a Bécs melletti Fischamend lett a központja. Létesült itt léghajó- és repülőgépgyár, tesztelőüzem és repülőtér, valamint kiképzőbázis is. Kis idő után ők foglalkoztatták a monarchia legnevesebb aeronautikai szakembereit; több világhírű magyar tudós, így Kármán Tódor és Asbóth Oszkár is tevékenykedett itt az 1910-es években. Kezdetben léghajózási kísérleteket folytattak, kormányozható ballonok és hatalmas hangárok épültek, valamint itt zajlott a hozzájuk tartozó legénység kiképzése is. Az első fischamendi léghajó az „M I Parseval” volt, mellyel már 45 km/h sebességet értek el. Ezt követte 1910-ben a „Lebaudy”, 1911-ben az „M III Körting” és 1913-ban a „Stagl-Mannsbarth” megépítése.” Forrás: https://www.gyoriszalon.hu/news/15023/102/

A Parseval adatai (Az Automobil 1910. 02. 05.)

A győriek többször is megcsodálhatták a Parseval léghajót. Első alkalommal 1910. október 23-án érkezett Győrbe és csaknem 24 órát töltött a mai Bem téren.

Erről az eseményről egy szemtanú mesél nekünk az 1984-ben megjelent „Technika varázsa” című könyvében.

Horváth Árpád, aki gyerekkorában a Zöldfa (ma Babits Mihály) utcában lakott így emlékezik:

Itt a Parseval, itt a Parseval! – visszhangzott a harsány gyerekkiáltás végig a győrnádorvárosi Zöldfa utcában, és csak úgy csattogtak a mezítelen talpak a porban.

– Mi van itt? – kérdezte anyám, az utcai ajtó elé állva.

– Megérkezett a Parseval léghajó! – újságolta az arra ballagó postás.

– Nézd csak meg, fiam – intett anyám felém, és én a sietők után iramostam a Katona-rét (ma Bem tér) felé, ahol már nagy tömeg bámult valamit.

Volt is mit nézni! A füves térség föjött óriási, egyik végén tompa, a másikon hegyes, feszesre fúvott zsák lebegett: a közeli Frigyes laktanyából kivezényelt katonák kötelekkel tartották: a léghajógondolájában katonatisztek parancsolgattak a körülállóknak, sapkájukra nagy szemüveget toltak fel, amitől megjelenésük eléggé marconának tűnt.

A katonák „kordont” húztak, vagyis szorosan egymás mellett akadályozták, hogy bárki a léghajó közelébe menjen. Peckesen járkáltak arra tekintélyes rendőrök is, s időnként hangos szóval figyelmeztették a nézőket, hogy senki se merjen dohányozni, mert meggyulladhat a hidrogén. Mi, gyerekek szájtátva néztük a csodát. A felnőttek már rég tudomást szereztek a helyi újságból, hogy az Osztrák—Magyar Monarchia hadseregének kísérleti léghajója körutat tesz, s közben Győrött is leszáll.
Mindez kisfiúkoromban történt, az első világháború előtt, még iskolába sem jártam. Jóval később tudtam meg, hogy a „Parseval Luftschiff—4.” jelzésű léghajó 1910-ben járt Magyarországon, azt láttam én szülővárosomban.”

A Parseval léghajó a Katona-réten (ma Bem tér) (Fotó: Gótzy Gyula. Horváth Árpád – A technika varázsa, Móra kiadó-1984)

A Dunántúli Hírlap így számolt be az eseményről:

„A Parseval Győrött.

A Parseval katonai kormányozható léghajó vasárnap délben Győrré érkezett. Jövetelét már pénteken és szombaton is várták, de az erős szél miatt nem indulhatott el. Végre vasárnap reggel 9 óra 30 perckor keltezve Fischamendből a Bécs melletti léghajó csarnokból távirat érkezett a győri katonai parancsnoksághoz, hogy a Parseval onnét elindult.

10 óra 10 perckor Királyhida-Bruckból jelezték, hogy a léghajót ott átrepülni látták. A távolság ca. 35 kilométer, amelyet ekként 40 perc alatt tett meg.
10 óra 30 perckor Pándorfaluról értesítettek, hogy a léghajó ott lebeg. Járása biztos, jól működik.
Ekkor már Győrött nagy tömegben verődött őssze a közönség az utcán, a töltéseken s más magasabb helyeken, hogy a léghajó érkezését lássák. A városház tornyának erkélyét ellepték a tisztek, akik messzelátóval figyelték a határt.

12 óra 50 perckor Öttévény fölött megpillantották a Parsevalt. Pándorfaluról tehát ez 56 kilométeres utat 2 óra 20 perc alatt tette meg a léghajó. Ez útjában azonban ellenszéllel kellett küzdenie és a ballonnal ennek dacára is minden mozgást lehetett végezni. Csupán a sebessége csökkent.

A Parseval Magyarország egén. (Fotó: Bálint János – Élet, 1910. 10. 30.)

A Győr előtti útszakaszon a léghajó kormányzója az erős szél ellen úgy kivánt védekezni, hogy magasabbra emelte a léghajót. A Parseval fölrepült 650 méter magasra s ez a legfelsőbb elért magasság, amelyet ezúton fölmutathatnak. Ámde itt fenn még erősebb szelet találtak s azért nyomban lejebb kellett bocsájtkozniok. A Győrbe valő érkezés tehát meglehetős változatos és érdekes volt.
Ennek tulajdonítható hogy az Öttevénytől Győrig terjedő 14 kilométert a léghajó csak félóra alatt tudta megtenni és végre 1 óra 20 perckor Győrött leszállt.

Nádorvárosban a Frigyes laktanya és a kórház közötti katonai gyakorlótéren volt fehér zászlókkal kitűzve a léghajó leszállási helye. Itt várta a léghajót a 26. gyalogezred legénysége Hoffory Vilmos százados és MüllerTódor főhadnagy, valamint az utászosztály Marosa Dániel hadnagy vezetése alatt. A léghajó az állomás fölött már lebocsájtotta kötelét s mind lejebb szállt, úgyhogy csakhamar a katonaság a ballont a földhöz levonta és cölöpökhöz erősítette.

A léghajóból kiszálltak: Kutschera Richard vezérkari ezredes, Berlepsch Ferenc báró főhadnagy, Mannsbarth Ferenc főhadnagy és a léghajóosztály egyik káplárja aki a motort kezelte. Eleinte úgy volt tervezve, hogy a vezérkari főnök: báró Conrad von Hötzendorf is fölszáll a Parsevalon, de elfoglaltsága az úttól visszatartotta.

A léghajó utasait viharos lelkesedéssel fogadta a közönség, akik valamennyien jókedvűen szálltak ki a kosárból. A ballon Bécstől Győrig tartó úton, dacára a nehéz körülményeknek, csak 6o kilogramm benzint fogyasztott el, a tartály még 130 kilót tartalmazott. Tehát az a föltevés, hogy a léghajó benzin hiány miatt volt kénytelen Győrött maradni, nem áll fön, hanem az erős elleneszél miatt mondtak le az út folytatásáról annál is inkább, mert Budapestig az út még 4 órát igényelt volna s alkonyat táján nem akartak a fővárosba érkezni, ahol a léghajó osztály tisztjei úgyis csak a déli órákig várták a Parsevalt.

Dunántúli Hírlap“ szerkesztőségének megengedték, hogy a léghajóra fölszállhasson. A Parseval műszaki neve: Militärmotorluftballon Nr. 1. A léghajó 49 méter hosszú, átmérője a legszélesebb részén 11 m. 20 cm. 4 cylinderes 70 lóerejü Daimler benzinmotorral bír. Egy háromszárnyú propeller (levegőcsayar) hajtja. E csavar percenként1300— 1800 fordulatot tesz tengelye körül. A motorcylinderek furata: 140 mm., emel.: 130 mm. A motor súlya 30 klgr. A motorhűtő
súlya 45 klgr.
A ballon anyaga: pamutszövet. Két réteg egymásra ragasztva, közbe egy gummiréteg.
A ballon önsúlya 200 klgr., természetesen a kosár nélkül; kosárral, amely acélból készült, és a felszereléssel együtt súlya 2000 klgr. nettó. A Parseval sebessége 45 km. óránként.
A léghajó kormányzása a következőkép történik: a ballon gömbalaku elejében, valamint csúcsba végződő részében két levegővel megtölthető kis ballon van. Ezek heve: ballonet.
Ezeket a vezető automatikusan a motor által megtelítheti vagy kiürítheti, ami által a ballon eleje vagy felfelé vagy lefelé hajol. Ha az elöl lévő kis ballonban van több levegő, akkor az eleje nehezebb lévén, mint a hátsó része, a ballon eleje lefelé hajol; a motor működésével egyetemben tehát lefelé fog szállni a ballon. Megfordítva pedig felfelé. A ballon tartalma: hidrogén gáz, 30 mm. nyomás. Hogy a ballon a szélben szilárdabban repüljön, a hátsó részén két oldalt két vízszintes lapát: stabilisator van elhelyezve. Az oldalkormányzást úgy mint a hajón, a kormánylapát által eszközlik, mely a ballon alatt működik. A kosárban különféle készülékek vannak, amelyek meteorológiai észleletekre szolgálnak. Végül a léghajó súlyának szabályozására vízzel megtelt vízhatlan zsákok szolgálnak, amelyeket a szükség szerint lassan kint kilehet üríteni és ezáltal is magasabbra emelhető a ballon.
A ballon benzin tartályát Takács műszerész Győrött újból teljesen megtöltötte, hogy az útra készen állhasson.
A közönség a léghajó iránt rendkívüli érdeklődést tanúsított. Rétfalvi Müller Tódor főhadnagy lekötelező szívességgel szolgált magyarázatokkal, úgy, hogy előzékenységéért a közönség névében e helyen is köszönetet mondunk. Az éj folyamán felváltva egy tiszt vezetése alatt katonai őrség ügyelt a léghajóra.

A terv az volt, hogy a Parseval hétfőn reggel 8 órakor folytatja útját Budapest felé. Azonban a szélmérő igen erős szelet mutatott s azért a felszállást 11 órára halasztották. Ámde indulni még ekkor sem lehetett. Déli 12 órakor a légjárat elég kedvezőnek mutatkozott. Megjelent ekkor a gyakorlótéren Kralicek tábornok is. A léghajó motorját, fölszerelését újból átvizsgálták. Majd a katonák kivonták a léghajót a Sánci-dűlőbe, a kórházon túl Szabadhegy felé. Innét a széles szabad térségről történt az indulás. 12 óra 46 perckor elkezdett a motor berregni és 12 óra 48 perckor a léghajó fölemelkedett a levegőbe. Még egy szíves üdvözlés, majd a léghajó 200 méter magasságban egy nagy kört írt le a közönség feje fölött és a Parseval megindult Budapest felél. (Dunántúli Hírlap, 1910. 10. 25)

Csaknem egy évvel később, 1911. szeptember 6-án újból láthatták a győriek a Parsevalt.

A Parseval éjjel Győrött. Nagy élénkséget okozott tegnap este 8 óra után a sétáló közönség körében a Parseval katonai léghajó átvonulása Győr fölött. Gyönyörű látvány volt az éj sötétjében a város fölött átrepülő katonai léghajó, amely Esztergomból ment Wienbe.” (Dunántúli Hírlap, 1911. 09. 06.)

A következő alkalommal, 1912. július 1-én éjszaka érkezett, és szállt le a Katona-réten a Parseval léghajó.

„A Parseval Győrött.

Győr júlis 1.

Pénteken délután Fischamendből telefonjelentés érkezett a szerkesztőségbe. Tauber százados közölte a fischamendi katonai légliajóállomásról, hogy szombaton, junius huszonkilencedikén, délután hacsak zavaró külsőkörülmények nem gátolják, Győrbe érkezik a Parseval kormányozható léghajó. Jelezte egyszersmind Tauber százados másnap délelőttre Hauswirth főhadnagy megérkezését, aki a léghajó fogadtatására a szükséges intézkedéseket megteszi.

Másnap a reggeli órákban Fischamendből értesítés jött, hogy a Parseval valószínűleg délután öt óra tájban Győrbe érkezik. A délelőtt folyamán megjött Hauswirth főhadnagy, aki Müller Tivadar 26. gyalogezredbeli főhadnaggyal megtette a szükséges intézkedéseket a léghajó fogadására. Még a délelőtt folyamán érkezett telefon jelentés szerint a mutatkozó időviszonyok alapján hat órát állapították meg az érkezés idejéül.

A Parseval és a fischamendi hangár 1909-ben (kép forrása: http://www.fischamend.gv.at/ILF_110_Jahre_Erstflug_des_Lenkballons_Parseval#)

Délután három órától egészen öt óráig csaknem félóránkint közléseket váltott Fischamend és Győr.
— Fischamenden nagy a szél. Talajszél is van, fenn is erős a szél. Később indulunk.
— A szél oly erős, hogy a léghajót a hangarbói sem lehet kihozni. Majd csak később.
Végre háromnegyed ötkor jelentette Fischamend, hogy a léghajót hatvan ember kihozta a hangárból, ötkor fölszállnak, megkísérlik az utazást. Öt órakor megérkezett telefonon a hír: — Parseval elindult Győr felé.

Fél hatkor, a léghajós osztály kérésére elindultak automobilok a bécsi országútra, hogy bevárják és vezessék — kövessék az érkező léghajót. Fischer Gyula dr. kir. főügyészhelyettes, Hlatky-Schlichter Gyula és Just Rezső autóikkal vonultak ki.
A nyolcvankét kilométeres fischamend-győri távolságot normális körülmények között ez a léghajó két óra alatt teszi meg, tehát, hét órára kell érkeznie.

És vártunk… És vártunk. És vártunk.
És várt a közönség is, — mért, ne mondjam? — türelmesen. Bizony többen voltak, mint akármilyen népgyülésen.

Tíz órára a közönség érdeklődése megcsappant, hazamentek. Odakünn a téren, a délután teherautomobillal Macher hadnagy vezetésével megérkezett léghajós katonák, jelző tüzet raknak, elhelyezik az acetilén lámpákat és várnak. Magasan fölcsapkodott a jelzőtűz lángja, a ragyogó hold, meg a csillagokkal világított a katonáknak, akik vártak rendületlenül,mert tudták, hogy a Parseválnak meg kell érkeznie.

A kávéházak, tele voltak, az utcákon sétált a közönség, ütötte a tizenegy órát. Felülről, a nyugati irányból, idegen, de mégis ismerős hang: berregés. Nem lehetett látni semmit. De Győrnek aviatikában jártas közönsége tudja, hogy csak a látszat csalhat a hallás nem. S tényleg csakhamar megjelen a város fölött a hatalmas szivar, a Parseval.

Csodás látvány. A motor fölött egy hatalmas villogó szem, egy nagy villanylámpa, s a kosár körül, mint koszorú kisebb lámpák világítanak.
Akik látták, szinte örültek, hogy, csak ekkor érkezett meg a léghajó, hogy ebben a rendkívüli szépségben gyönyörködhettek. S a léghajó jelző szirénje sivitott viégig. Künn a téren vezényszavak röpködnek. A tüzet hamarosan eloltják.

Ott állunk a tér közepén Hauswirth főhadnaggyal, aki figyeli a gép járását. Korom sötét van már. Nem látni senkit, mint a közelben levő, legelőször kiért vendégújságirókat és a katonákat. S amint a léghajó ereszkedni kezd, egyszerre, köröskörül kitör az éljen riadal és tapsvihar. Nem látni senkit, de azt az érzést kelti, mintha ezrek lennének együtt és olvadnának egybe a lelkesítő ujjongásba.
A katonák megfogják a ledobott köteleket és húzzák a léghajót. A százakra menő tömeg pedig előkerül. A rendőrség Laszberg Rezső gróf rendőrfogalmazó vezetésével a katonaság segítségével igyekszik a tömeget távol tartani.
A léghajó földet ér és kiszállnak belőle Fauber százados, Weiss és Hoffstädter főhadnagyok és két soffőr.
Tauber kapitány közli a késés okát:
— Négy óra ötven perckor szálltunk föl. Óriási ellenszelünk volt. Oly nagy, hogy a Parseval, amely normális körülmények között negyvenöt kilométerenként halad óránként, csak alig tizenöt kilométer őrasebességgel tudott, menni.
Hauswirth százados a vendég hirlapiróknak szives készséggel magyarázta el a Parseval szerkezetét, aztán megtöltötték a léghajót benzinnel, beszálltak Hauswirth főhadnagy, Macher hadnagy, egy tiszthelyettes és két soffőr és pontosan egy érakor éjfél után, fölemelkedett a léghajó, kigyultak a lámpái, s a közönség lelkes éljenzése közben elszállt a város fölött.
A léghajóval érkezett tisztek és legénység a teherautomobillal indultak rögtön vissza Fischamendbe.
(Győri Hírlap, 1912. 07. 02.)

Címkék: ,

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

Szólj hozzá!

tizenkilenc + 14 =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját