Tűz a Koestlin-gyárban, 1909

1909. augusztus 22-én, vasárnap tűz ütütt ki a Koestlin-féle piskótagyárban (1950-től Győri Keksz és Ostyagyár).

A gyár története az 1880-as évekre nyúlik vissza. Ekkor állították üzembe az ország első kekszgyárát, amelyet Back Hermann győrszigeti gőzmalmából alakítottak át. 1892-ben Koestlin Lajos vette meg, hat vagonban hozva magával bregenzi biscuit gyárának összes gépét. Koestlin Lajos és Tsai Rt. 1900-ban kezdte meg működését ötven áttelepült szakemberrel, s 1913-ban már ezer embernek adott munkát: kekszet, kétszersültet, cvibaknak nevezett „katonai” kétszersültet, ostyát és mézeskalácsot készített. Legrégibb terméke az Albert keksz, mely nevét feltehetően Viktória brit királynő férje, Albert herceg után kapta.

A tűz 1909. augusztus 22-én, délután négy órakor tört ki, melyről így írt a Dunántúli Hírlap 1909. 08. 24-i száma:

„Romokban a Koestlin-gyár.

Nagy tűz Győrött. Négyszázezer korona kár.

A Győrvárossal egyesített hajdani községben Győrszigetben vasárnap ülték meg a Rókusnapi búcsút. A jókedvű hangulatot délután 4 órakor rémes tűzkatasztrófa bontotta meg. Hatalmas, sűrű gomolyokban tört ki a Gőzmalom (ma Korányi) téren levő Koestlin féle piskótagyárból a füst s pár pillanat alatt a sok száz munkáskezet foglalkoztató gyár lángokban állott. Ez volt az első nagyobbszabású tüz azóta, hogy a városi hivatásos tűzoltóságot Erdély Ernő parancsnoksága alatt újjászervezték.

Ég a gyár.

Vasárnap délután 1/2 2 órakor a piskótasütő kemencében az igazgatóság rendeletére a gyár egyik fűtője tüzet készített, hogy a kemence átmelegedjék s hétfő reggelre a gyár piskótasütödéje üzembe álljon. Mint a nyomozás kiderítette, a piskótasütő-kemence mellett elhúzódó légfelvivő csatorna fakerítése valami úton-módon tüzet fogott. Sok feltevés között a legvalódibb, hogy egy kipattanó szikra meggyujtotta a fakerítést és az igy keletkezett tűz sziporkái a légfelvivő csatornába kerültek. A csatornában levő léghuzam a sziporkákat az emeletre vitte s ott szétszórta. A sziporkák a kartonkészitő és az úgynevezett >keksz-osztály< padlóján elhelyezett papirosra hullottak s meggyujtották azt. A gyárban, vasárnap délután lévén, alig volt valaki. Amikor a tüzet észrevették már lángban állottak a piskóta-sütő, a cukrászda, a csomagoló, a kekszraktár, a kartonkészitő, a cukormalom, a dobozkészitő és a kétszersültkészitő helyiségei.

Az oltás.

A tűz 4 óra előtt tört ki s a gyár vészriasztója élénk sivitással jelezte a tüzet. A központi tűzőrségen mindössze 3 tűzoltó volt, mert a többi tűzoltó künn a Relle-malom mellett levő égő trágyadomb és egy szabadhegyi égő szalmakazal elfojtásával volt elfoglalva. Egyidejűleg tehát három helyen égett a városban. A központi tüzőrségről nyomban elindult a készültség, amelyet követett Erdély Ernő városi parancsnok vezetése alatt a Relle tűznél elfoglalt tűzoltóság. Ekkor már ott voltak az önkéntes tűzoltók is, majd valámennyien Hauzer György főparancsnokkal az élén. A tűznél még segitettek a waggongyári, szeszgyári, Grab-gyári tűzoltók s a katonaság.

Mire a tűzoltóság odáért a gyár egész munkatelepe lángban, állott. Elől az emeleten levő fafolyosóba kapott bele a láng, amely a gyárépületből a raktárba vezet. Ez a raktár tulajdonkép az irodai helyiségek fölött levő padlás, minden tűzbiztonsági berendezés nélkül. Itt tehát nyomban el kellett vágni a tüzet, mert a raktár-padlás, amíg egyrészt belülről alig megközelíthető, addig másrészt bö anyagot nyújt a tűz táplálására. Erdély Ernő parancsnok maga vezette itt az oltást. A munkatelep túlsó részén egy földszintes épület választja el a munkatelepet az új gyárépülettől. A tűz már e földszintes épület gerendázatába fogódzott. A kár megtöbbszörözödött volna, ha a tűz betör az új gyárépületbe. Rendkívül fontos volt a tűz megakasztása. Itt Bihar Jenő segédtiszt vezényelt. A munkatelep még össze van épitve a kazán és gépházzal. Ide vetette a waggongyári tűzoltóság az erejét Breuer Sándor waggongyári tűzoltóparancsnok vezetésével.

Negyedóra alatt elfojtottak a tüzet.

Így beleszámitva az épület homlokzatánál vezetett támadást, ahol Fieischmann Ziigmond alparancsnok és Kucsera Dani segédtiszt működtek, a tűzoltóság négy oldalról szorongatta a tüzet s összesen 17 sugárral dolgozott. A helyzet annál nehezebb volt, mert a kartonkészitö-telep tűzbiztosnak mondott tetőzete teljesen beégett. Félő volt, hogy ez más részeknél is megismétlődik. Mindazonáltal tűzoltóink haláltmegvető bátorsággal szálltak szembe a tűzzel. És mind a három veszélyeztetett ponton úgy a raktárnál, a gépháznál mint az új gyárépületnél elfogták a tüzet. Ami pedig igazi kiváló tűzoltói siker: az oltástól számított alig egynegyed óra alatt Erdély Ernő parancsnok már jelentette Farkas Mátyás polgármester helyettesnek, hogy a tűz meg van fékezve.
Csak az égett el, amit a tűzoltóság lángban talált. A kár igy is 400,000 koronára becsülhető, mely biztosítás útján megtérül.”

1909. októberétől a Koestlin-féle piskótagyárban hivatásos tűzoltói állást szerveztek. Ez állásra, tűzoltó őrsvezetővé Frölich Ferenc városi hivatásos tűzoltót nevezték ki.

A másik két tűz:

„A nádorvárosi Relle-féle malom mellett levő városi trágyadombot gyújtott fel állítólag egy 12 éves, Laki József Alsó nádor (ma Vécsey) utcai fiú s annak oltására vonultak ki tűzoltóink. Itt a helyszínen értesültek a Koestlin gyár égéséről s amily gyorsan csak tudtak, úgy vágtattak a vész színhelyére.
Útközben a lajtoskocsi egyik kereke tengelyéből kiesett a csapszeg a Kálvária-utcán és a kocsi felborult. Szerencsére csak kis zuzódás érte a rajt ülő tűzoltókat.
A másik tüz színhelye pedig a szabadhegyi indóház mellett elterülő réten volt. Itt egy szalmakazlat gyújtottak fel ismeretlen tettesek, avagy a vasút röpszikrái. Ide nem vonult ki a központi tűzőrség, útközben fordult vissza a Koestlin-gyárhoz. A szabadhégyi tűzoltók Bolla János szakaszparancsnok vezetése alatt a tűzet eloltották. A kár mindkét helyen jelentéktelen.”

Egyes lapok, mint pl. a Székely Nép 1909. 08. 24-i száma gyújtogatásról írtak:

„Leégett gyártelep.

Győr, augusztus 23. Az itteni Koestlin-féle Piskótagyár ma leégett. A kár körülbelül 800 ezer korona, ami biztosítás útján megtérül. A tűz, amint ezt a vizsgálat kiderítette, gyújtogatás következtében támadt.
A gyújtogatás gyanúja egy elbocsátott hivatalnokra hárul.”