Kotróhajó a Mosoni-Dunán


1939 nyarán Győr város mérnöki hivatala Győrbe irányíttatta a Nagybátony-Újlaki társaság Szent János kotróhajóját.

A várossal szemben fekvő révfalusi partrész rendezéséhez kellett a kotróhajó. Az egykori füzesek helyén először a GyTEE ( Győri Torna és Evezős Egylet) remek klubháza épült fel 1927-ben, majd az évek során a feltöltés annyira előrehaladt, hogy tenniszpályákat is létesítettek a Dunapart legszebb részén.

Az 1927-ben átadott GyTEE csónakháza 1939-ben. (Fotó: Nagy József / fortepan_264205)

A klubháztól a Jármos fahídig azonban rendezetlen volt a partszakasz.

A rendezetlen révfalusi Dunapart. Balra a Jármos fahíd, középen a Káldy-villa (Fotó: Nagy József / fortepan_264206)

„A nyár folyamán végig feltöltik az uszodával szemben lévő révfalusi partrészt

A belső város vízpartjainak rendezése esztendős kívánság Győrben. Sajnálatos, hogy a városkép valamikori kialakításánál nem szántak több figyelmet a vízpartok adottságainak, pedig talán az egyetlen ilyen lehetőségekkel rendelkező magyar vidéki város vagyunk: házaink között folynak át a vizek, és a partok eszményi kinálkozását csak az utóbbi időben vettük szemre.

Különösen a Dunaparton akad sok tennivaló — és főként ott ahol egyáltalán lehetséges még korrigálni.
A burcsellások múltszázadbeli világa alakította ki Győr mai, városias arculatát, de ennek a gabona-konjunkturának következésképp áldózatul esett a vízpart, melynek szolgálnia kellett a kereskedelmet. Az így kialakított kíkötő-partrendszer ma már nem változtatható meg.

A két révfalusi híd közötti partsáv rendezése megakadt azután, hogy a tornaegylet remek klubháza, majd később tenniszpályája számára föltőltötték a partot. Eltűnt a sás, vad füzes, de odébb még mindig zsombékos a part, a töltés aljában. Most ezt a részt is föltöltik.

A város mérnöki hivatala a legsürgősebben Győrbe irányiítatja a Nagybátony-Ujlaki társaság kotrógépét és elsősorban ezt a partrészt tölteti föl.

A kotrógép további programja a kavicsbányászás és töltőanyag kitermelés a Dunavédtöltés kiegészítő munkálataihoz, hogy az ínségmunkások foglalkoztatáshoz jussanak.” (Győri Nemzeti Hírlap, 1939. 06. 07.)

A Nagybátony-Újlaki társaság Szent János kotróhajója a Mosoni-Dunán. (Fotó: Nagy József / fortepan_264412)

„A győri vizeken megkezdték a kotrást és a partok feltöltését

Jeleztük néhány nappal ezelőtt, hogy a város mérnöki hivatala Győrbe rendelte a kotrógépet. A „báger“ pénteken megérkezett a győri vizekre. Az ormótlan kotróapparátus, az elevátor, vontató gőzös és uszályhajók vetettek horgonyt az uszoda szomszédságában, a Dunán.

A kotrógép ma megkezdi a munkát, a Duna kavicsát részben a GyTEE tennisz-pályája melletti terület feltöltésére használják s ezzel a győri, belső vízpartok utolsó szakaszát is rendezik.

Munkában a kotróhajó (Fotó: Nagy József / fortepan_264292)

Itt épül föl három evezős egylet klubháza, minden valószínűség szerint — most már csak a jövő tavasszal. (Győri Nemzeti Hírlap, 1939. 07. 22.)

A partrendezés után, 1940-ben épült új csónakház a Jármos fahíd révfalui hídfője mellett. (Fotó: Nagy József / fortepan_264479)

A Szent János kotróhajó adatlapja > https://www.hajoregiszter.hu/hajoadatlap/szent_janos/3284

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

Szólj hozzá!

3 + kettő =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját