Tűz a Back-malomban, 1907
1907. szeptember 9-én kigyulladt a Back-malom és olyan katasztrófa következett be, melyhez hasonlót a győri tűzoltóság történetében nem találni.
Back Hermann gőzmalma Nádorvárosban a Hosszú (ma Bartók Béla) utcában állt, és mintegy 120 embert foglalkoztatott.
„Ha a Back-malomban tűz találna kiütni, a legnagyobb katasztrófa következne el. Az itt kiütött tüzet a tűzoltóság aligha tudná a mai fogyatékos felszereléssel és a malom meg nem felelő berendezései mellett megfékezni” -írta Erdély Ernő (1881-1944) akkor még tűzoltó segédtiszt 1907. nyarán. (1908-tól parancsnok)
Erdély Ernő próféciája szomorú valósággá vált.
1907. szeptember 9-én kigyulladt a Back-malom és ez a katasztrófa összesen 11 halálos áldozatot követelt.
A Győri Hírlap 1907. 09. 09-i száma így írt:
„A Back-malom leégett, emberek elpusztultak
Borzalmas tüzkatasztrófa pusztított el ma délben városunkban egy virágzó, gazdag ipartelepet és megölt kötelességteljesitésükben hősies embereket. A katasztrófa egy óra alatt elintézte szörnyű művét.
A tűz kiütése:
Valamivel fél 12 óra előtt a Back-gőzmalom újabb épületében, a koptató műhelyben ütött ki a tűz. A veszedelmet csak sűrű füstgomoly jelezte, lángok még nem csaptak ki. A tüzőrség azonnal jelzést kapott és gyorsan kivonult, megkondult a tűzharang.
Akik a városból látták a füstgomolyt, nem voltak benne bizonyosak, hogy hol van a veszedelem. A Baross hídról látható volt hogy a Back-gőzmalom ég.
A városi tanács ülésének vége felé közeledett, Schwarcz János jelentette a polgármesternek a tűzesetet.
Wennes Jenő polgármester az ülést felfüggesztette s a tanács tagjaival a veszedelem helyére sietett, Szauter Ferenc dr. tanácsos pedig a városi majorságba telefonozott, hogy minden készenlét siessen a tűzhöz.
A Back-gőzmalomban ezalatt elszánt halálmegvetéssel küzdöttek a tűz elfojtásán. König Mihály igazgató, Weisz Hugó helyettes igazgató, Virág József főmolnár dirigálták a munkásokat és előljártak a munkában, amíg a városi tűzoltók és rendőrök meg nem érkeztek.
Tíz perc alatt, mintha láthatatlan dirigens elosztotta volna a tüzet, lángban állott az egész épületcsoport, fojtó füsttel borítván az udvarteret. Perzselő meleget fejlesztett az óriási lángtenger, szinte lehetetlenítve a hozzáférhetést.
Az oltás is nehezen indult, mert nem volt elég munkaerő. Néző volt bőven, de segíteni senki sem akart. A katonai készenlét futva vonult a veszedelemhez és körülvette az épületeket.
A malomban az emeleteken szorult emberek rémülve látták hogy nincs menekvés. A ki- és lejáró folyosók és lépcsők lángban állottak, a tűzoltók pedig nem hoztak ponyvát. Ponyva nélkül ugrottak le a hétemeletes épületről a földre, ahol nagy, életveszedelmes sérüléseket szenvedtek.
Halálugrások
Látványnak is borzalmas volt az első néhány halálos ugrás a malom legfelső emeletének ablakaiból. Lent már égett az épület belseje, midőn a sötét ablakháttérben megjelent egy fehér tömeg. Az első benyomás az volt, hogy liszteszsák fog lerepülni és a szem nem tudta mindjárt elhinni, hogy a fehér tömeg élő lény. Néhány pillanatig kapaszkodott az ablakdeszkába és azután lezuhant a mélységbe. Hasonlóképen követte nehány társa s a szerencsétlenek a kövezeten nyomban meghaltak. Fent a sötét ablaknyilásban megjelent a gyilkos piros fény, a halálugrások az utolsó pillanatban történtek.
Virág főmolnár halála
A malom agilis tevékenységű, köztiszteletben állott főmolnára Virág József szintén a borzalmas katasztrófa áldozata
lett. A szerencsétlen ember a mentési munkálatokban egészen megfeledkezett Önmaga élete biztosításáról s ott lelte halálát a tűztengerben.
Horváth detektív.
Horváth András városi detektivnek mind a két szeme kiégett, úgy dobta le magát, meghalt. A többiek, akik követték a halálba a következők: Kis István munkás, Téglás István munkás és tűzoltó, Török Imre, Illés László, Oberhoffer Ferenc, Formandl Gusztáv, gyári munkások.
Délután 3 órakor már nyolc halott feküdt a kórházban, hová egymás után vitték a halottakat és sebesülteket.
A sebesültek számát nem lehet megállapitani. Könnyebb sérülése majdnem minden munkásnak van. De van három súlyos sebesült is a kórházban. Kohn Miksa raktáros állapota a délutáni órákban válságosra fordult. Kocsis Zsigmond és Markó Miklós malom alkalmazottak élet és halál között lebegnek.
A tűz oltása.
Az oltási munkálatokat maga Hauzer György főparancsnok vezette. Mintegy 20 sugárcsővel támadták meg a tüzet s védték a környéket. Az egyes csoportokat vezették Fördös alparancsnok, Major és Erdély segédtisztek, Váradi, Káldy, Árvay, Müller, Szapáry, Kutsera tisztek.
Az óriási tűz maga nagy szelet támasztott és szikra-esővel árasztotta el a környéket. Kneif János szomszédos házát mégis megmentették. Grünwald István pajtája azonban, mely szalmával volt tele, a sok gyújtó szikra folytán megmenthető nem volt. A pajta leégett, a házat és istállót azonban megmentették.
Kivonultak a tűzhöz Breuer Szilárd parancsnok vezetésével a waggongyári tűzoltók és kemény, derék munkát végeztek. Különös dicsérettel kell megemlékeznünk a róm. kath. tanítóképző ifjúságának tűzoltócsapatáról, mely késő estig fáradhatatlanul töltötte be helyét. A katonaságot, mely a mentő munkában oroszlán részt vett, Köberl százados vezette.
A tűz rettenetességéről beszél a pusztulás, a halál. De a védelem is hősi volt. A tűzoltók oly elszántan támadtak, hogy sokszor alig voltak képesek az iszonyú hőségben menekülni. E helyzetnek bizonysága az, hogy egy fecskendő és két lajt a tűz martaléka lett. De az oltásnak nagy eredménye is volt. A malom elpusztult, de már a kazán-házat megmentették,
és megakadályozták a tűz terjedését a környék fazsindelyes és nádtetős házai között. Még a gyár előrésze sem égett le.
A tüzet 1 órakor elfogták, de az oltás még napokon át tart.
A Back-malmi tűzkatasztrófa végre komoly lépésre késztette a város törvényhatósági bizottságát. 1908-ban létrehozták Győr törvényhatósági jogú város tűzoltóságát 1 tiszttel és 12 tűzoltóval, melynek parancsnoka Erdély Ernő lett.
Felhasznált irodalom: Hullámos László – A győri tűzoltóság és tűzoltás története; Győr 2000
Korabeli újságcikkek: https://edok.gyorikonyvtar.hu/