A Kálvária utca

A Kálvária utca Győr-Nádorváros egyik legrégibb és leghosszabb (914 m) utcája, amely észak—déli irányban szeli át a városrész nyugati részét.

Története:

A Kálvária utca az Árpád kortól lakott hely. A török időben elpusztult és csak a XVII. század végén kezd újból betelepülni. Az utcát a századok folyamán többször szabályozták és töltötték fel, egy részét a Bécsikapu lebontásakor kikerülő törmelékből.
Nem lehet pontosan megállapítani, hogy a nevét mikor kapta, de már a XVIII. század végén ezen a néven szerepel. Az 1831. évi tanácsi határozatban régi utcaként tüntették fel.
Nevét kétségtelenül a déli részén levő Kálváriától kapta.

Régi képeslapok és fotók a Kálvária utcáról:

1872-ben, Nádorvárosban – az egykor Majoroknak nevezett területen – Winterl Antal városplébános saját költségén állított fel árvaházat és iskolát.
A városban a gazdasági, társadalmi változások magukkal hozták az oktatásügy gyors ütemű fejlődését. Ez pedig a polgárosodás elősegítőjévé vált. Az 1800-as évek végére megváltozott a város nemzetiségi összetétele, aminek az egyik oka a magyar nyelvű oktatás általánossá válása volt.
Az intézmény életében is bekövetkezett ez a változás, 1875-ben a német anyanyelvű apácák helyett a soproni Isteni Megváltó Leányai nővérek vették át az oktatást. Magyar nyelven oktattak, de a német anyanyelvű gyermekeknek még sokáig németül adták az utasításokat. Újabb szomszédos ingatlanok megvásárlásával és épületek felhúzásával többlet feladatokat is felvállalt az intézmény.
Leány árvaházként és elemi iskolaként is működött. Ezen kívül egy kisdedóvó és háziasszony képző is működött a területén.
Az intézmény nem csak az oktatást szolgálta, itt szinte mindenféle karitatív tevékenységet is végeztek. 1920-ig az árvaház épületében magányos nők és fogyatékos elméjű fiú és leánygyermekek is elhelyezést nyertek.

A Kamillánus templom rövid története:

A betegápolással is foglalkozó kamillánusokat Zichy Ferenc győri püspök hívta a városba. 1761-ben érkezett három atya Győrbe, akik az újvárosi ispotályban kaptak szobát. A szállás fejében ápolták az ispotály betegeit. Özvegy Dilts Józsefné, született Stadler Johanna Franciska gazdag győri polgár végrendeletében 1000 forintot hagyományozott a városra Nádorvárosban templom építése céljából. A templom a hagyatékból és egyéb adományokból 1770-74 közt épült a hozzá kapcsolódó  kolostorral együtt, amit kórházként is használtak. Az építő Filip Rostner von Wallbach, tiroli mester volt.

A templom országosan is egyedülálló jellemzője, az 1839-ben épült torony elhelyezkedése. A torony a megszokottól eltérően nem a bejárat felett, hanem a templom hátsó részén található. Az eredeti torony a Kálvária utca felőli oldalon, a főbejárat felett volt. Ezt a tornyot számos esetben érte villámcsapás, végül leégett. Ezután került a torony mai helyére.

1867-ben Neubauer Károly gyufagyárat létesített a Kálvária utcában. A győri gyufagyár korszakalkotó volt az akkori Magyarországon, ugyanis itt állították elő elsőként a svéd biztonsági gyújtót. Hivatalosan 1929-ben szűnt meg a győri gyufagyár és egyben a Neubauer Károly és Fia cég is. A későbbiekben a gyár területén jött létre a győri Lemezárugyár.

Az egykori gyufa-, lemezárugyárral szemben található a győri Kálvária.

Néhány fotó a ’80-as évekből

Felhasznált irodalom:

Arrabona – Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968) Tomaj Ferenc: Győr utcái és terei

Győri Szalon helytörténeti cikkei: https://www.gyoriszalon.hu/helybenjaras