Szent István népegészségház
1938. szeptember 8-án avatták fel Győr-Gyárvárosban, a Budai út 82. (ma Mártírok út 66.) sz. alatt a Szent István római katolikus népegészségházat.
Sivár, szomorú kép tárul elénk a Budai úti barakkok tájékán. Az égő
napsütésben sápadtarcú, rongyosruhájú gyerekek őgyelegnek a barakkok között. A kontraszt brutálisan éles: a barakkok előtt suhannak el a világ országúján a legszebb luxusautók.
Döbbenetes valami az hogy 1938-ban Győr városában közel kétezer lélek él ebben a reménytelen lelket gyilkoló barakk városnegyedben.
A Győri Nemzeti Hírlap 1938. augusztus 11-i számából:
„Budai – út 82.
Szeptember elsején megkezdi munkáját a gyárvárosi Szent István r. kat. népegészségház“
— Ide ide minden segítséget gyorsan.
Gyorsan, amíg nem késő, amig él még szikrája ezekben az emberekben a reménységnek, a társadalomhoz tartozandóságnak érzése, embermivoltuknak öntudata. Vigasztalan világ ez, egy szobában nyolc-tíz ember. Éhség és nincstelenség lakik velük. Erre ritkán repül a könnyűszárnyú öröm.
Szemben a barakokkal mintha csak hadat üzenni akarna ennek a sötét, sivár világnak, ragyogó fehér épület áll. Zöld erkélyei, terraszai ránevetnek a barakokra.
A Budai ut 82. számú ház ez, ott van rajt a felírás:
„Szent István r. kath. népegészségház.“
Leyrer László dr. tb. tanácsossal a szociálpolitikai ügyosztály vezetőjével járunk itt. Kérdéseinkre így mondja el Győr legújabb és talán rövidesen egyik leghasznosabb szociális intézménye keletkezésének történetét:
Gyárváros szociális szívű lelkes plébánosának Brantl Lajosnak volt gondolata az, hogy itt, ahol a legnagyobb a nyomorúság, egészségházat kell építenünk, éveken át agitált ennek a tervnek megvalósításáért. Most aztán sikerült végre a lelkes terv megvalósítása. A Győri Ipartelepek rt. nemes megértéssel s áldozatkészséggel a gyárvárosi hitközségnek adományozta a Budai út 82. sz. alatti épületet. Az átalakításhoz, bővítéshez, emeletráépítéshez szükséges összeget a belügyminiszter és a város 7000-7000 pengős adománya, valamint Breyer István megyéspüspök újabb adományából teremtették elő. Az átépítés huszonkétezer pengőbe került. Az épületbe csecsemőotthont, napközi otthont, fürdőt, helyeztünk el. Az átalakítási és berendezési munka most már a végéhez közeledik, úgyhogy
szeptember elsejével megkezdi működését a népegészségház.
Elindultunk az egészség-ház megtekintésére. A földszinten az orvosi rendelő már meg is kezdte munkásságát. Pacher Alajos dr. városi orvos rendel itt minden reggel 8 órakor a barakkban lakó betegek részére.
Az orvosi rendelő mellett van az egészségház egyik legfontosabb része a népfürdő. Tágas félköralakú váróhelyiségből nyílik két nagy fürdőszoba mindegyikben 3 zuhany és öltöző fülkék. A fürdőt ingyen használhatják a környék felnőtt lakói, rnert a gyermekek részére az iskolában rendeztek be már korábban fürdőket.
A félemelet tágas termeiben az új Napközi Otthon nyert elhelyezést. Most takarítják a frissen festett termeket A nagyobbik terem egyik végén félkör alakú épületrészt készítettek, amely elválasztható a termektől szétnyítható falakkal. A falak kinyitásával kápolnává alakítják át ezt a nagy termet. Vasárnap és ünnepnap itt istentiszteletek lesznek a barakkbeli lakosok számára.
Az első emelet napsütéses derűs termeit csecsemő otthonnak rendezik be. Ezen a részen külön fürdő is készül a csecsemőknek. A teremből tágas napozóterraszra lépünk ki. Ez is a csecsemőotthonhoz tartozik. Ide látszik a kiskuti fák zöld koszorúja.
A környékbeli lakosok kulturális és szociális neveléséről is gondoskodnak a népegészségház megnyitásával. Hat óra után ugyanis az egyházközség előadói, valamint egészségügyi és szociális szakelőadóik tanfolyamok keretében kulturális és gazdasági előadásokat tartanak.”
„Az ünneplő sereg meghatva hallgatta a megyéspüspök emelkedett szellemű szavait, aki cselekvő szeretetnek új hajlékot emelt a város legnyomoruságosabb negyedében. Álljon ott a barakknegyedben példátmutatóan ez a ház, a szeretet vára és indítson cselekvő szeretetre minden magyart, akinek útja mellette elvisz.” (Győri Nemzeti Hírlap, 1938. 09. 10.)
1945 után katolikus árvaház működött az épületben, majd leánymunkásszálló lett. 1962-ben átalakították, és 1963-ban itt kezdte meg tevékenységét a Győr-Sopron Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet, közismertebb nevén a GYIVI. 1994-ben új helyre költöztek.
Az átalakítás ellenére még felismerhető volt az eredeti épület néhány része, de már teljesen más épület áll a helyén.
