Páratlan fotók kerültek elő a Győri Textilművekben folyó munkákról. Jáki István a textilgyár selyem előkészítőjének osztályvezetője készítette a képeket 1932-ben.
A gyár rövid története:
Az osztrák földbirtokos, Wernburgi Julius Leon 1900-ban fordult Győr városának tanácsához egy textilgyár alapításának ügyében. A város ingyen telket, téglát, adómentességet és vámkedvezményt adott az új üzemnek. „Leon Gyula Első Magyar Mechán Pamut-és Gyapjúgyárában” 1901 őszén indult be a gyártás 500 szövőgéppel. A tulajdonos 1906-ban az Egyesült Győri és Wernstadti Textilipari Részvénytársaságnak eladja a gyárat, amelyet 1920-ban az Angol Magyar Bank Rt. veszi meg, elnevezése akkor „Győri Textilművek Részvénytársaság”. A később Győri Textilművek, Rábatext, majd Uniontext néven szereplő gyárban 2008 február 19-én állt le a termelés.
Írezőgépek. Keményítőszerű masszán vezetik át a fonalakat, majd szárítás után felhengerlik lánchengerre. Így a fonal erősebb lesz, szövés közben kevésbé pihésedik és kevésbé szakad.
Szövőelőkészítőüzem. A baloldali egy keresztcsévélőgép, a jobb oldali egy cérnázógép.
Befűző üzem. Itt fűzik nyüstbe és bordába a láncfonalakat.
Szalagfelvetőgép, ezen készítették a lánchengereket. Ez a művelet a felvetés.
Előhengeres felvetőgépek.
Selyem kikészítő. Motringról keresztcsévére csévélik át.
Keresztcsévélőgép.
Pamutszövöde lábítós, automata szövőgépekkel.Szövöde transzmissziós hajtású szövőgépekkelSelyemszövőgépek. Nyüstösgéppel és fiókváltószerkezettel. A nyüstösgép a mintázásra szolgál, a fiókváltó pedig lehetővé teszi a több színű vetülékfonal alkalmazását. Így lehet kockás szövetet szőni.Zsebkendőszövőgépek. Fakártyával vezérelték a mintát. A kártya egyszeri körbe érésével készült el egy zsebkendő. Egy gépen egymás mellett több zsebkendő készült.
Nyírógép. A szövet felületén lévő szálakat, fonalvégeket nyírják le vele.
A „MEO”. Itt nézik át a szövetet hibákat keresve, minősítik is. Színes cérnával jelölik a hibákat.
A női öltöző fürdője
„A Gyri Textil volt tulajdonosa feleségével és az igazgatóval”„A Győri Textil tulajdonosa és a gyárvezető”
A fenti képeken több mint valószínű Drucker Géza a Győri Textilművek Rt. tulajdonosa látható.
Magyar Compass 1931.
A Győri Textilművek 1934-es kollekciója. (TextilIpar, 1934-03-09)
Hálás köszönet Jáki Ilonának, a fotós lányának hogy a képeket eljuttatta hozzám.
Fotónegatívról digitalizálta Pirityné Eszter.
Külön köszönet Kalmár Györgynek a képaláírásokért.
Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.
„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”
Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját
