A Győr-gyárvárosi Jézus Szíve templom

1929. október 27-én szentelték fel a Győr-gyárvárosi Jézus Szíve plébániatemplomot, melyet Árkay Aladár tervezett.

Brantl Lajos (1891-1955) volt Gyárváros első lelkipásztora, aki győrszigeti születésűként teológiai tanulmányait Győrben végezte, majd 1914-ben szentelték pappá. Pappá szentelése után iskolai hitoktató lett Gyárvárosban. Ezzel azonban a munkások lelki gondozása nem oldódott meg, azt továbbra is a belvárosi és a szabadhegyi plébánia oldotta meg. Az I. világháború utáni gazdasági helyzet nem tette lehetővé, hogy rögtön megkezdődhessen egy templom kivitelezése, de Lauer Richárd ágyúgyári vezérigazgató a Budai út mellett átengedett egy –a háború alatt– katonai kórházként működő barakkot az egyháznak, hogy kellő átalakítás után ez legyen Gyárváros első temploma.

A kőtemplom tervét nem vetették el, és 1924. nyarán megindulhatott a gyűjtés az új templom javára.

„A gyárvárosi roskadozó templom előtt egyszerű hívek kérték a kultuszminisztert, hogy segítsen nekik templomot építeni. A kultusz miniszter áldozatkész tettel felelt. A város megértő polgármestere őszinte jóindulattal tett hasonló biztató ígéretet a város közönsége nevében. Meg vagyunk győződve, hogy mindazok, akikre a gyárvárosi egyházközségnek még számítania kell, épen úgy átérzik ennek a templomépitésnek nagy fontosságát, mint a miniszter és mint a polgármester.
A több mint 3000 emberből álló, majdnem tiszta katolikus Gyárváros nem nélkülözheti már tovább az Istenhez, Egyházhoz, Győr városához és a gyárvárosi hívek lelkes buzgóságához méltó kőtemplomot. Annál is inkább, mert a barakk templomot maholnap úgyis be kell zárni életveszélyessége miatt. Annak az óriási építő munkának, amelyet Gyárváros agilis lelkésze több mint egy évtizede végez a lelkek templomán, méltó folytatása lesz lennek a kőtemplomnak fölépítése. ” (Dunántúli Hírlap, 1928. 03. 04.)

Az új templom Gyárváros legszebb helyén, 40 méter hosszú és 18 méter széles kerületben, modern stílusban, öt mellékoltárral, egy toronnyal épült. A templom céljaira 1000 négyszögöl területet örökké és visszavonhatatlanul az Ipartelepek Rt. adományozta. A templom tervét Árkay Aladár budapesti országos hirű építész készítette, míg az építkezést Schiel Vince győri építőmester kivitelezte.

1928. október 28-án, vasárnap tették le az új templom alapkövét. Kruchina Rezső őrnagy rajzolta a díszes, oklevélszerü dokumentumot, a szöveg másolását pedig Hollós Kornél műszaki tisztviselő végezte kiváló művészettel. A díszes rajzon a régi és új templom képe látható, melyeket a Szent Szív kapcsol össze. Rajta van a pápai címer, a püspök, az ország és a város címere is. 27-én, szombaton reggel a hívek körmenetileg vitték az új templomhoz az előirt keresztet, melyet a főoltár leendő helyén helyeztek el s tulajdonképpen ezzel kezdődött meg a kétnapos ünnepség.

„A hivatalos vendégek a rendőrség, tüzőrség és a leventecsapat sorfala között vonultak a templom közepére. Fetser Antal megyéspüspököt Jordán János hitközségi elnök üdvözölte. Az emlékiratot az oltár előtti alapkövön a főpásztor, Mladoniczky Inác nagyprépost, a főispán, a polgármester és az egyházközség elnöke és lelkésze írták alá. Az emlékiratot, valamint a Dunántúli Hírlap vasárnapi számának egy példányát összegöngyölítve hengeralakú bádogdobozba forrasztva az alapkő belsejébe helyezték. Az alapkő megáldását, a templom fundamentumának megszentélését a főpásztor végezte. Mikor az alapkövet lezárták, azt elhelyezték a templom keleti falának fundamentumába, majd a főpásztor, a főispán, a polgármester, a vármegye főjegyzője, a katonai állomásparancsnok, az egyházközség elnöke és lelkésze ezüstkalapáccsal háromszor megütötték. Az első lapát habarcsot is a főpásztor öntötté ezüst kanállal az alapkőre, amelyet azután Hofbauer József kőművesmester, munkavezető falazott be.” (Dunántúli Hírlap, 1928. 10. 30.)

1929. januárjában a nagy hideg lassította az építkezést:

A templom felszentelése előtt egy hónappal támogatási kérelem jelent meg a Dunántúli Hírlap 1929. 09. 29-i számában:

A templom hatalmas színes ablakait Árkay Aladár menye, az elismert művésznő Sztéhló Lily tervezte, aki huszonhat képben foglalta össze Krisztus életének legfontosabb eseményeit. Az egyenként 7 méter magas üvegablakok pompás színhangulatot teremtettek, bár elkészítésükhöz bizony sok adományt kellett összegyűjteniük a híveknek.

A főoltáron álló Krisztus szobor megalkotását az ifjú tehetségre, Vilt Tiborra bízták. Az épület vasalatai és egyes kegytárgyai a jeles győri iparművész, Schima Bandi keze nyomát őrzik. A mennyezetet és a tetőszerkezetet fából készítették. A 37 méter magas torony baloldalt kapott helyet. A beépítésre került anyagok között 240.000 db nemes vakolattal bevont tégla, valamint 44,5 mázsa almádi vöröskő szerepelt.

Az új templom felszenteléséről így írt a Dunántúli Hírlap 1929. október 29-i száma:

„Felszentelték a gyárvárosi templomot

Az új templom Magyarország legmodernebb temploma

Szombaton este zsúfolt autóbuszok indultak a Gyárváros felé. Mintha egész Győr együtt akart volna ünnepelni a derék gyarvirosiakkal. Az első háztól kezdve végig, valamennyi ablak kivilágítva. Csupa virág, lobogó gyertyafény az utca. A templomtéren türelmes csendben vár a közönség.

Pontosan hat órakor érkezett Grősz József segédpüspök kocsija. A diadalkapu előtt Brantl Lajos plébánossal az élén fehér karinges papság fogadta. Grósz püspök átadta a magával hozott szent ereklyét és megindult a körmenet. A főtér egyik házában egy üres de újonnan festett feldíszített lakásba kísérték a szent ereklyét, ahol Matutinum és Laudes elimádkozása után elhelyezték az éjszakára.

Vasárnap.

A virággal felékesített Gyárváros borús vasárnapi reggelre ébredt. A nagy ünnepségre minden készen állott és a csepegő eső azt elrontani igyekezett. De az örömöt, a lelkesedést, a boldogságot nem lehet a szívekbe fojtani.

A templomszentelés pontosan reggel nyolc órakor kezdődött. Grősz József segédpüspök fényes papi segédlettel az egyháznak régi előírása szerint zárt ajtók mellett kezdte meg a szertartást.

Kinyílnak a templom kapui.

Délelőtt 10 órakor tárultak fel a templom kapui. Grősz József segedpüspök az egész asszisztenciával lép ki a templomból s megindul a körmenet a szent ereklyéért. Mindenütt ott van, ahol intézkedni kell, Brantl Lajos, a gyárvárosiak szeretett lelkésze. Örömtől sugárzó szeme nagy boldogságot
dogságot árul el, mert tán maga is érzi, hogy lelkészi
működésének koronázása ez a nap.

Míg a körmenet az ereklyékért van, addig a nagyközönség igyekszik a templomba bejutni.

Az első pillanatban meghökken az ember, a templom stilusának merész vonalaihoz a mi szemünk még nem szokott hozzá, de néhány perc múlva felmelegszünk és érezzük, hogy egy felséges hajlékba érkeztünk. A templom hajója egyszerű, nincs semmi fölösleges vonal. Vékony négyzetes oszlopok törnek csak a magasba és húzzák fel tekintetünket a mennyezetre. A lapos famennyezet két-három színben polmpázik csak, de úgy, hogy az összvilágitást szolgálja. Csillár nincs a templomban. Az ívlámpák nem láthatók, csak a fényt kapjuk.

Az oltár nem a régi sablonos formákat utánozza. Magas lépcsőzet vezet a szentélybe, amelynek közepén helyezkedik el a pécsi vörösmárványból készült oltár. A gyertyatartók, a kiszögelések, a tabernákulum vonalai a teljes harmóniát szolgálják. Sehol semmi fölösleges ornamentum. A szentély
világítása fölülről színes ablakokon keresztül történik, hogy a misztikus hatásnak is eleget tegyen az építőművész. Az oltár kimagasló közepén fog állani a Jézus szíve-szobra, amely még Vilt Tibor szobrászművész vésője alatt van és ez alkalommal csak gyenge gipszmásolát pótolta. A szobor ruszkicai rózsaszinű márványból készül.

A templom színes ablakai külön figyelmet érdemelnek. Ebből ugyan még csak egy készült el, de már ebből is láthatjuk, hogy a templom szerves kiegészítő részei és az igazi színhatás ezek elkészülte után fog érvényesülni. Az ablaktervező francia származású művésznő, Sztehlo Lili, Arkay Aladár építőművész menye, aki külön hosszú tanulmányt végez, hogy a maga nemében a legtökéletesebb munkát adhassa.

Az első ünnepélyes főpapi mise fél 12 órakor kezdődött meg.

Árkay Aladár (1868 – 1932)

az országszerte ismert építőművész is a megjelent előkelőségek sorában foglalt helyet. Az 1500 hívőt kényelmesen befogadó templom az őművészi ízlését dicséri. A templomtervezésben egyedül az ő keze irányított mindent. A gyertyatartótól kezdve minden ornamentum a művész inspirációja. Innen az a harmónia, amely magával viszi, emeli az imádkozó lelket. Árkay Aladár új műremekkel gazdagította nemcsak Győr városát, hanem; az egész országot. A budai Vigadó, a budai villák és több fővárosi középület tervezője ebben az új templomban egyik Iegszebb sikerét könyvelheti el. És itt feltétlen meg kell jegyeznünk, hogy Árkay a művészi tervezés munkáját téliesen ingyen készítette el, a terv kivitelezését pedig 400.000 P helyett 240.000 pengőre csökkentétte le. Ezért az önzetlen tettéért nem csak a gyárvárosiak háláját kell magával vinnie, hanem — úgy hisszük – Győr város törvényhatóságáét is. A művészi tervet Schiel Vince győri építőmester vitelezte ki.„

A templom történetének legsötétebb napja 1944. április 13. A várost érő légitámadás során a templomra gyújtóbomba hullt, óriási pusztítást okozva. A tetőzet, a kazettás mennyezet, az üvegablakok, a szentélyben álló orgona és a belső berendezés megsemmisült. Csodával határos módon azonban a szentélyben álló Jézus szobor sértetlen maradt.

A templom újjáépítésének első lépése a falak és a tetőzet rekonstrukciója volt. 1946. decemberére sikerült lefedni a szentélyt, s 1947. október 27-én, Krisztus Király ünnepén  (a templom búcsúja) már az egész templomra új tetőzet borult.

Felhasznált irodalom:

Magyar Iparművészet 33. évfolyam 1930 5-6. szám

Magyarság 1929-11-17

Jézus Szíve Plébániatemplom – Győr