A Vörös Csillag mozi


1912. november 1-jén nyílt meg az első állandó mozi  Győrött, Apolló néven, mely a II. vh. után az „Aranykert”, majd a Vörös Csillag nevet kapta.

1912. november 1-jén nyílt meg az első állandó mozi – Apolló néven-  Győrött.  Az első hangosfilmet 1930. október 8-án vetítették az  Apollóban.  

Az Apolló-mulató egy korabeli képeslapon
Belépőjegy az Apollóba 1942. 08. 30. (Pap Tibor gyűjteményéből)

1942 végétől Aranykert, 1949-től Vörös Csillag mozi néven működött tovább az Apolló, az Országos Moziüzemi Vállalat részeként.

Az „Aranykert” mozi előtt az 1940-es évek vége felé (Kép: Hernádi László)
A Vörös Csillag filmszínház

A rendszerváltozás után, 1990 júniustól Csillag Mozi néven működött tovább a Vörös Csillag

1990 júniustól 1992 végéig Csillag Filmszínház

Átalakítást szerettek volna, melyhez beruházókat kerestek, ám a vegetáló mozi 1992 év végén bezárt.

A mozi bővebb története itt: http://www.gyoriszalon.hu/index.php?mact=News,cntnt01,detail,0&cntnt01articleid=2277

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

10 hozzászólás

  • Erzsébet Miklósné
    2017-03-18 at 17:49

    Gratulálok Kozma Endre főszerkesztő Úrnak, hogy létrehozta ezt az oldalt. Remélem, hogy sok szép képet látunk majd a Régi Győrről! További munkájához jó egészséget kívánok!

    • Endre Kozma
      2017-03-18 at 17:51

      Nagyon szépen köszönöm.

  • Gabor M. Gabor Molnar
    2017-05-21 at 17:40

    …most jön rá az ember mennyi mindent nem tudunk még szeretett városunkról. Köszönjük a nagyszerű tájékoztatást.

  • Milus Istvén
    2018-01-13 at 18:51

    A Radnóti- szobor avatása után a Schindler listáját néztük meg a békemenet záró programjaként a Vörös Csillag moziban. Szívesen nézegetem a Régi Győr képeit, diák éveim sok szép emlékeit idézik. Gratulálok Kozma Endre úrnak kitartó munkájához! No meg köszönöm az élményt!

  • Kerényi Zoltan
    2018-01-13 at 21:58

    A mellette levö hàzban luktar 1946-ig

  • Zsebedics Andrea
    2019-11-02 at 12:57

    Kedves Kozma Endre!
    Mindíg nagy kíváncsisággal nyitom meg a régi Győrről készült képeket, olvasom az épületek törtténetét, nézem az akkor élt ismeretlen emberek tekintetét, ruháját. És én ezeken az utcákon járok nap mint nap.
    Köszönöm ezt az élményt

  • Nagy Péter
    2019-11-02 at 19:21

    1984 – 89 között dolgoztam a Vörös Csillag moziban. Győrben két premier mozi volt, a Rába és a Vörös Csillag, s mivel a Rába volt a nagyobb, a korszerűbb, ott játszották elsőként a nagy sikerfilmeket.
    A Vörös Csillag premier moziként általában a kevesebb nézőt vonzó, de értékesebb művészfilmeket kapta, így pl. mi vetítettük Győrben először egyik kedvencemet, Jiří Menzel Az én kis falum című filmjét, főszerepben Bán Jánossal.
    Bár a Rába mozi volt kétségtelenül a jobb, az elegánsabb, a Vörös Csillagnak is volt törzsközönsége. Mások mellett ide járt baráti társaságával Szűk Dönci, a Kisalföld legendás fotóriportere, vagy Létrai tanár úr, a Révai gimnázium ugyancsak legendás tanára. Mivel nálunk délelőtti előadások is voltak, hozzánk jártak az iskolát időnként elkerülő bátrabb fiatalok és természetesen a szerelmes párok is.
    Az emeleten mesemozi működött, itt rendeztük az első győri spenótevő versenyt – a spenótot a Rába szálló éttermében főzték, miközben lent a nagymoziban a Popej a tengerészt vetítettük. Olyan sok gyerek volt, hogy az utcán állt a sor vége.
    Jó világ volt, az utolsó néhány hónapot leszámítva fiatalkori felnőtt életem legszebb évei voltak ezek.

Szólj hozzá!

3 + 19 =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját