„Kék lámpa” egy győri sikátorban
Győrben, az országban elsőként, 1765-től működtek a nyilvános házak a Kádár (ma Belváros) és a Fürdő közben.
„Mária Terézia bordélyháza
Az országban az első. Imre Béla kutatásai szerint 1765-ben Mária Terézia szállíttatta ide Bécsből az ősi mesterséget űző lányokat faderegelyén. Persze hogy e mesterség messzi történelmi időkbe nyúlik, csakhogy a mai értelemben vett elkülönített bordélyház ez időkben honosodott meg, ekkor még újdonságszámba ment. Megérkeztek tehát a lányok dereglyén Bécsből Győrbe, az akkor Fassbinder Gassénak nevezett utcácskába. És maradtak – élt az utca a második háború után rövid megszakítással 1950-ig.” (Mai nap, 1990. 07. 27.)
A teljes történet alább olvasható:
„A bordélyházak folytonos ellenőrzés alatt állanak, a titkos helyek üldöztetnek s kihágási eljárással büntettetnek a törvények és szabályok ellen vétők.
– Bordélyház van a városban nyolcz. A kéjnők átlaga 40—45 tagot számlál.” (Győri Hírlap, 1889. 03. 24.)
„Uram, az időjárás kedvező, tehát menjünk.
— Ez itt a Fürdő-köz.
A fürdő a másik utcában van, de fürdeni azért itt is lehet. Az a zöld lámpa azt jelzi, hogy ott tengeri vizben lehet fürdeni, lévén a tenger vizének színe zöld. Azonkívül itt vannak a tengeri tündérek zöld ruhában, kik zöld borsót esznek, zöld korsóból isznak és sárga színűt sóhajtanak.
A kék lámpa a Duna vizének színét jelzi. Itt kékruhás tündérek vannak, kik igen nagy előszeretettel viseltetnek a kék színű bankók iránt és kékvókot táncolnak nem szívesen.” (Győri friss újság, 1909. 03. 05.)
