Feszty bejövetele Győrbe, 1895


1895-ben, Feszty Árpád hajója a „DÉVÉR” kiköt a győri Sétatéri szigeten, a Városi Színháznál

„A Feszty bejövetelét Győrbe különben igen érdekes esemény előzte meg, mely habár nincs olyan nagy jelentőségű, mint a mi a „Magyarok bejövetele” festésére inspirálta mégis igen kedves dolognak tartjuk elmondani.
Van Fesztynek egy csinos, könnyű járású kis yachtja mely mióta megépült, a legjobb családok tulajdonát képezte ; így többek közt Ottó főherceg is sokszor találta benne gyönyörűségét, aztán egy drága versenyparipáért másnak adta el, ez a más megint Fesztynek, a ki árvizeket szemlélni indult el rajta.
A neve a yachtnak  „Dévér” s néhány nap óta végzi az expedíció szállítását, gazdag tanulmányt nyújtva ezáltal a művésznek egy nagyobb koncepciójú képhez.
Tegnapelőtt azonban Győrnél zátonyra jutott. Képzelhetni, minő nagy lehetett a veszedelem.
A yacht kormányosa, egy balatoni halászember, kétségbeesve kapkodott — az ó-szilvóriumos butykosa után melyből midőn hatalmasat kortyantott volna, a hajó már lecsúszott a veszedelmes zátonyról s vígan siklott tova a zavaros, piszkos vizeken.”
Győri Közlöny, 1895. április 7.

A „DÉVÉR” kiköt a Sétatéri szigeten a Városi Színháznál

„Toll nem Írhatja le az örömet, midőn a társaság, is megpillantotta a lebontott tűztorony kísértő árnyát, aztán ,a Rába karcsú vashídját a mely alatt Feszty tapasztalt tengerészhez illően, rögtön átlátta, hogy magas kéményii jár,, művével a meg magasabb vízállás miatt is, hamarjában által nem juthat.
Hadi tanácsot tartottak; és az eredménye az lett, hogy horgonyt vetettek a múzsák kisded és szögletes hajloka, a színház előtt.
Bumm! bumm!! hangzott a jármű miniatűr ágyúja s a másik pillanatban már parton voltak az expedíció kifáradt utasai,…”

Állnak balról: Herczeg Ferenc Hegyessy Mari és Feszty Árpád (Fotó: Jelfy Gyula, Forrás: https://gyujtemenyek.mnm.hu/hu/record/-/record/MNMMUSEUM747778)

Győri Közlöny, 1895. április 7.

„— Előkelő vendégei voltak városunknak a napokban. Feszty Árpád, a ‘Magyarok bejövetelének’  ihletett lelkű teremtője, kis gőz-yachtjával a »Dévér«-rel felhajózott Komáromból a győri színház sarkához, hogy Komárom képviselőjével Tuba Jánossal megnézzék Lecouvreur Adrienne előadását s hogy ép oly kellemes órákat szerezzenek maguknak, mint a „Színház”ez estén ünnepelt hősének. A társaságot díszes egészszé formálta Feszty Árpádné Jókai Róza s a hölgyek rokonszenves írója Herczegh Ferencz, akik K. Hegyessy Mari asszony vendégszereplésének befejeztével szombaton délben bátran és vidáman felszálltak a lobogó díszben váró kis »Dévér« fedelére s megindultak Komárom vára felé. Gyönyörű most ez a víziút, jobbra-balra az igazi medertől egész tengerek tükröződnek a fehér tavaszi napban, csalogatva erre arra a kis Dévért hogy zátonyukon megfogják s kihallgassák ennek a fényes meleg társaságnak pajzán csevegését. Jövet például épen a győri határnál három óra hosszat tartotta vendégszerető, marasztó kézzel a megcsodált Dévért a Cserebogár-sziget zátonya s ha öreg este nem lett volna és a körülményekre is tekintettel nem lett volna, bizony tálán be se eresztette volna.”

Győri Hírlap, 1895. április 7.

Az első kép küldője: Szaló Gábor

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

1 hozzászólás

  • Lajos Fácán
    2017-03-17 at 17:04

    Sokkal jobb volt a városkép az íves vashíddal és a Rába mellett álló szép épülettel.

Szólj hozzá!

tizennégy − 6 =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját