A felrobbantott Kossuth (Révfalui) híd


1945. március 28-n a visszavonuló német haderő a város 16 hídja közül 15-öt felrobbantott, köztük a posztunkban bemutatott Kossuth hidat is.

A híd rövid története: A tervezési munkákat Déri József városi műszaki tanácsos rendelte meg, Beké József tervezte, a hídépítési vállalkozást Zsigmondi Béla budapesti mérnök Hlatky-Schlichter és fia, valamint a Magyar Vagon-és Gépgyár Rt. győri cégek folytatták. Az építési munkálatok 1926 augusztusában kezdődtek, a kész hidat 1928 júliusában adták át a forgalomnak. A híd hossza 125,60 méter, szélessége 12,10 méter és a teljes súlya 361,433 tonna, igen könnyű vasszerkezet. A roncskiemelést 1947. december 31-re fejezték be. 1949. decemberében a gyalogos forgalomnak, 1950. márciusában a közúti forgalomnak újjáépítve átadták. A vízbe robbantott acélszerkezetnek közel felét kiegyengették és újra felhasználták. A hiányzó másik felét a Vagongyár gyártotta le.

1945. március 28-n a visszavonuló német haderő a város 16 hídja közül 15-öt felrobbantott, köztük a posztunkban bemutatott Kossuth hidat is.

A háttérben a szintén felrobbantott Jármos fahíd
A belvárosi hídfő. A háttérben kompra várakozó emberek a parton
Kompátkelés
A híd látképe nyugat felől
Ideiglenes fahíd a roncsok mellett

A fényképek Németh Vilmos gyűjteményéből származnak

Felhasznált irodalom: GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI HIDAK TÖRTÉNETE, 1993

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

Szólj hozzá!

tizenöt − 1 =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját