A villamos vonat premierje Győrött


1934. október 23-án, kedden délelőtt futott be az első menetrendszerinti villamos vonat a győri vasútállomásra.

1931 tavaszán kezdődött meg a hegyeshalmi fővonal Budapest és Komárom közötti szakaszának a villamosítása, a bánhidai és torbágyi alállomások építése, 4 Kandó-féle fázisváltós mozdony gyártása, a távíró- és távbeszélő vezetékek kábelbe helyezése, valamint az egyéb járulékos munkák megindítása, úgy, hogy 1932 nyarán már megindulhatott a próbaüzem, 1932 őszén pedig a Komáromig terjedő közforgalmú üzem. A komárom—hegyeshalmi rész villamosítása, két további alállomás építése és 22 Kandó-féle mozdony gyártása 1933 nyarán kezdődött meg és az egyéb munkákkal együtt 1934 őszén fejeződött be.

„A villamos vonat premierje Győrött
Kedden délelőtt futott be az első menetrendszerinti villamos vonat

A magyar vasútak történetében nagyjelentőségű és mérföldkövet jelző esemény történt kedden délelőtt. Elindult Budapestről az első menetrendszerinti szerelvény, amelyiket már nem a füstöt-kormot lehelő gőzmozdony, hanem a nemzeti épitő munka nagyszerű alkotása: a Kandó villamos lokomotív vontatott a nyugati országhatárig.

„Kedden reggel indult az első villamos vonat a kiépített Budapest—Hegyeshalom vonalon” (Kép: Budapesti Hírlap Képes Melleklete 1934. 10. 24.)

A villamos vasút bemutatkozása Győrt is érintette és amikorra a vonat érkezését jelentették, sokan jelentek meg a pályaudvaron, hogy az élményszámba, menő premiernek tanúi lehessenek. Néhány perccel a pesti gyors érkezése előtt egy hosszú kocsisorból álló szerelvény haladt át az állomáson — az utolsó próbajárat a Kandó-monzdonnyal —, aztán pontosan tíz óra nyolc perckor a pályaudvar bejáratánál feltűnik a villamos mozdony, tömzsi áramszedőivel a távvezetékbe kapaszkodó teste.

Odaállunk a monstruózus masina mellé, amelyik zöldre lakkozott testével remeg, duruzsol a rávetődő őszi napsütésben. V. 40,009, olvassuk az oldalára erősített vörösréz táblán.
Еz a neve a szörnyetegnek, — amelyiket mindössze két kékzubbonyos, jókedvű ember tart féken. Pedig ez a lenyűgöző gép tizenhatezer volt erősségű áramba harap és minden remegése hatalmas erőket emészt föl, titokzatos, magyar kéz építette masinájában.

A V40,009-es Kandó mozdony, mely az első menetrendszerinti vonatot húzta Győrbe. (Kép: fortepan.hu 257367 / Ladinek Viktor)

Ahogy elindult további útjára: egyetlen erőteljes lendület és még látni a vezető kezét, amint tempósan tolja a sebességfokozó kart. Aztán csak a rohanó Pullmann-kocsik csattognak el szemünk előtt. (Győri Hírlap, 1934. 10. 24.)

Bár a villamos vontatás 1934 őszén megindult, az ünnepélyes felavatásra csak 1935. július 24-én került sor.

„A budapest—györ— hegyeshalmi villamosított vasút vonal felavatása

A magyar vasutak büszke alkotását, a villamosított budapest—hegyeshalmi vasútvonalat szerdán avatták fel ümnepélyes külsőségek között. A felavatás eseményeinek sorozatában Győr jelentős szerepet tölt be; az előkelőségek különvonata ide érkezett meg a déli órákban, hogy a vasútállomáson diszebéddel zárják le a programot.

Bornemissza Géza kereskedelmi miniszter szerdán délelőtt ünnepélyes keretek között avatta fel a villamosított budapest—hegyeshalmi fővonalat, ami a miniszterelnökség, a kereskedelmi minisztérium, honvédelmi minisztérium, a budapesti angol követség, valamint az érdekelt angol és magyar gyárak képviselőinek jelenlétében történt.

Reggel 8 óra 40 perckor indult a különvonat Budapestről és gyorsvonati sebességgel haladt át a fellobogózott állomásokon.

A Magyar Vasút és Közlekedés, 1935. 07. 30-i számának címlapja.

9 óra 44-кor állott meg Bánhidán, ahol megtekintették az erőműtelepet, majd a különvonat Győrbe vitte az ünnepély résztvevőit, akik itt ebéden vettek részt.

A győri vasútállomás ünnepi díszben várta az előkelő vendégeket, örökzöld virágfüzérek, zászlóerdő, vörös drapériák dekorációja borította a pályaudvart, ahol a Turul Szövetség győri Hargita Bajtársi Egyesületének díszszázada állt a fogadásra. Fél egy óra után néhány perccel tűnt fel az állomás bejáratánál a vírágfüzérekkel, magyar és angol zászlókkal feldíszített Kandó-mozdony, amelyik a különvonatot vontatta.

magyar és angol zászlókkal feldíszített Kandó-mozdony” a győri vasútállomáson 1935. július 24-én. (Kép: Bíró Ferenc / vasutasmult.hu)

Az első pohárköszöntőt felsőeőri Nagy Pál főispán mondotta. Ezután Bornemissza Géza miniszter mondott beszédet. Ez a hatalmas technikai alkotás — mondotta — a magyar kormány és az államvasutak elhatározásából angol pénzcsoport támogatásával jött ugyan létre, de mégis elsősorban a magyar műszaki és mérnöki kar kiváló tudásával és munkájával létesült. (Győri Hírlap, 1935. 07. 25.)

„Budapest—Komárom és Komárom—Hegyeshalom között két részletben történt a vonal villamosítása, összesen 196 vonal, 530 vágánykilométer hosszúságban 24 gyorsvonati és két tehervonati villamosmozdonnyal. Az első mozdony 1932 július 16-án indult útjára, a rendes villamosforgalmat Budapest—Komárom között 1932 szepetmber 12-én kezdték meg. A villamosmozdonyokat a Ganz és Társa cég tervezte, a villamosberendezés felét gyártotta és az egész szerelést végezte. A villamos berendezés másik felét a Metropolitan Vickers angol cég, a teljes gépszerkezeti részt pedig a Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak építették. A felső vezetéket öt hazai cég építette és a hozzávaló anyagokat és alkatrészeket is hazai gyárak állították elő. Budapest és Bécs között több mint egy órával sikerült a személyforgalom idejét megrövidíteni,” (Magyar Vasút és Közlekedés, 1935. 07. 30.)


Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

Szólj hozzá!

kettő × 1 =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját