A Törvényszéki palota

1885. június 30-án kezdték meg a győri Törvényszéki palota építését. Az első tárgyalás az új épületben 1887. május 9-én volt.

1883-ban döntött a város egy törvényszéki épület és a hozzátartozó börtön építéséről.

„A Győrött építendő igazságügyi palota ügyében f. hó 27-én Kozma Sándor kir. főügyész városunkba érkezett, hogy a város által felajánlott telket, a szintén vele jött Wagner mérnökkel, szakértői szemle alá vétesse.
A főügyész úr tüzetesen megbeszélte az ügyet a város polgármesterével, a kir. törvényszék elnökével s a kir. ügyészséggel. A törvényhatósági székház, melynek építésére a szükségelt összeg már a jövő évi országos költségvetésbe felvéve van, a Hondvédliget nyugati oldalára van tervezve, ahol 1400 négyszögöl területet hajlandó a város e czélra ingyen átengedni s ezenfelül az építés költségéhez 10.000 frtot is felajánlott. Az épület, homlokzatával a város felé fog nézni. A fogház fölépítése, mintegy 200 egyénre számítva, mihelyt az országgyűlés megszavazza a kívánt
összeget, azonnal, illetőleg már a jövő tavaszszal megkezdetik; a székház további kiépítése pedig legkésőbb 3 év alatt lenne befejezve. Az összes költség mintegy 200 ezer forintra rúgna.” (Győri Közlöny, 1883. 11. 29.)

1884. október 10-én bontották fel a börtönépítésre beérkezett pályázatokat. Az összes pályázók száma 12 volt, kik közül Ullein és Kerpel soproni építészek tették a legolcsóbb ajánlatot, de mivel Győr városa is adott az építési költségekhez 10.000 forintot s telket is ajánlott fel, Schlichter és Lengerer győri építészek kapták meg a munkát.

1885. májusában az Igazságügyi palotára is építési pályázatot írtak ki, melyet szintén a győri Schlichter és Lengerer győri építészek nyertek meg.

„A győri kir. törvényszéki palota építése megkezdődött. Volt alkalmunk az árlejtés alkalmával bepillantani az ezen építkezéshez tartozó műszaki terveket, melyek Wagner Gyulának, az újabb időben hazánkban épült börtönök, fegyházak és törvényszéki paloták műépítészének egy ujabb remekét tüntetik szemeink elé; mert mind kényelem és beosztás, mind czélszerü kivitel és impozáns alakját tekintve, a győri törvényszéki palola első helyet foglal el az enemü épületek között. Az építkezést, mint tudjuk, 18 pályázó közül, — kik közt 15 idegen volt — Schlichter és Lengerer győri építészek nyerték el. Junius 30-án történt a helyszínen az ünnepélyes átadás. Martonfalvay Elek törvényszéki elnök ur ő nagysága által, mely alkalommal mindjárt meg is tette az első kapavágást.” (Győri Közlöny 1885. 07. 05.)

„A győri igazságügyi palota.
Győr, jul. 30.
A honvédliget nyugati oldalán serényen folyik a munka az uj igazságügyi palota építésén, melynek egyik része a
— fogház-épület már tető alatt van s már bevakolása is nagyrészben elkészült. A két emeletes épület valóban impozáns.
A földszint s az első emelet a férfi rabok számára, a második emelet pedig a női foglyokra van berendezve, összesen 220 egyénre.
Van benne 28 egyes és 34 közös fogházszoba. Ez utóbbiak 4— 7 rabra.
A rabszobák kellő ventilláló készülékkel vannak ellátva.
Van továbbá 4 betegszoba, 4 munkaterem s 1 ima terem.
Ezeken kívül: fogházfelügyelői és őrmesteri lakás, őrtanya, irodák, ruhatár, fürdőszoba, konyhák és séta-helyül tágas — udvarok.
Építése múlt évi október hóban kezdetett meg s teljesen kész lesz f. évi október hóra.
Összes építési költségei 110 ezer forintra rúgnak.

A fogház északi oldalán, vele kapcsolatban épül a törvénykezési palota, melynek alapfalai már szintén kiemelkedtek a földből. Ezen palota egy emeletes lesz.
A földszint jobb oldalán lesz elhelyezve a győri kir. járásbiróság, bal oldalán a telekkönyvi hivatal.
Az emeletbe pompás vesztibül és nagyszerű lépcsőhálózat vezet. Az emeleten lesz elhelyezve a kir. törvényszék s a kir. ügyészség. Középen lesz a diszes tárgyalási nagy terem.
Ennek az építése f. évi julius hó 1.-én kezdetett meg s még az idén tető alá jut s jövő évi október hó 1-ére teljesen elkészül, amikor majd az összes törvénykezés ide lesz áthelyezve. Ennek meg az összes költségei 150 ezer forintra rúgnak.

A lakatos-munkákat Prettenhoffer Imre, az asztalos-munkálatokat Jáhn Károly, győri iparosok teljesítették, a tetőzetet pedig a Hets-féle győri ács-czég készítette.
Személyes meggyőződésünk szerint az összes munkálatok szolidságáról csak elismeréssel nyilatkozhatunk.

Ezen kettős épülettel középületeink száma ismét gyarapodni fog s törvénykezési épületeink ezáltal a kellő színvonalra fognak emelkedni.
Czélszerü fogház létesítése által a kormány csak a humanismus követelményeinek tett eleget.
Mert hiszen a büntető igazságszolgáltatásnak nem az a czélja, hogy a bűnöst testileg lelkileg agyongyötörje büzhödt, penészes falu, nedves börtönökben, hanem hogy a bűnös — javuljon erkölcsileg s megjavulva a társadalomnak munkás, dologra hasznavehető tagja legyen.
Sokan, látva a nagyszerű fogházat, felsóhajtanak:
— Minek az a pazarlás a társadalom szemetjeire!
Erre azonban csak azt lehet válaszolni :
— Ellensúlyozzátok: népiskolák által. Emeljetek minél díszesebb csarnokokat a népműveltségnek s majd üresen kongnak a börtön-czellák.” (Győri Közlöny, 1885. 08. 02.)

1886. októberére nem, de 1887. áprilisára elkészült a Törvénykezési palota.

„A győri kir. törvényszéki palota felülvizsgálata és végleges átvétele az állam részéről a napokban történt meg A felülvizsgáló bizottság Lukse Fabre Béla miniszt. főmérnök és a műszaki tanács tagja, Mozer Sándor miniszteri számtiszt, Kern Benő kir. főmérnök és Wagner Gyula építész urakból állott. Ápril 12-én kezdte meg a bizottság működését s kiterjesztve figyelmét a legcsekélyebb minutiákra, — tüzetesen átvizsgálta az épület minden részét s azt minden izében szilárdnak és kitűnő anyagból készültnek találta. Azon hiányokat, miket laikus emberek a palotánál észlelnek, oly csekélységeknek találta a bizottság, mik minden uj épületnél elő szoktak fordulni. Ápril 22-én történt a végleges átvétel, midőn a bizottság legnagyobb megelégedését nyilvánitá a vállalkozóknak, különösen kiemelve azon műizlést, melyet a vállalkozók az összes építkezésnél kifejtettek.
Örömét fejezte ki, hogy találkoznak Győrött építészek, kik ily nagyszabású munka kivitelére képesek. Ily nyilatkozatra büszke lehet a Schlichter és Lengerer czég. Mi is szívből Örvendünk, hogy törvényszéki palotánk, mely középületeink közt műizlés, külcsín és gazdag berendezés tekintetében az első helyet foglalja el, győri építészeknek: Schlichter Károly és Lengerer János uraknak dicsőségét hirdeti.” (Győri Közlöny, 1887. 04. 24.)

Az első tárgyalás az új épületben 1887. május 9-én volt. Erről így írt a Győri Közlöny, 1887. 05. 12-iszáma:

Régi képeslapok a Törvényszéki palotáról

A korabeli újságcikkek a DRKPMK digitális gyűjteményéből vannak.