A győri RÁBA filmszínház

A győri Rába filmszínházat Lakatos Kálmán vázlatai alapján Harmati János tervezte, mely az ország második, ténylegesen szélesvásznúnak megépített új filmszínháza.

„A mozi megvalósítását 1953-ban még közvetlenül a nádorvárosi lakótelep-építés részeként képzelték el. A  Nádorvárosi lakótelep komplex beruházásai keretében irányozták elő – még 1953-ban – az új filmszínház építését. Miután a lakótelepen a tervezett helyen húsz lakás szanálására lett volna szükség, a volt Népművelési Minisztérium döntése jelölte ki a filmszínház központi fekvésű helyét, a város főforgalmi hálózatához tartozó Aradi vértanúk útja és Árpád út találkozásánál fekvő saroktelken.” (Zempléni Antal: Az új győri szélesvásznú filmszínház, Magyar Építőművészet, 1962/1. p 35-37.)

A “Győri Rövid és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat”, – korábban  “Mátrai”,  “Rozs”,  majd “Schuch”  vendéglő – helyére épült  a RÁBA filmszínház.

A tervezést Lakatos Kálmán győri építész, a tervezővállalat akkori főmérnöke még bőven a szocreálban kezdte. Az megvalósítás azonban csúszott és Lakatos 1956-ban külföldre távozott, amikor még csupán a vázlattervek voltak készen. A munkát egy fiatal mérnökökből álló csapat vette át, az építészeti tervezést Harmati János folytatta. Ők 1958-ra készültek el a munkával, amikor már újra a modern formálás tudott előtérbe kerülni. moderngyor.hu

„A filmszínház épülete a saroktelek átlós főtengelyére épült. Mindkét utca irányában lakóépületeket építettek hozzá; az Aradi vértanúk útján egy négyfogatú, kétemeletes épületet, földszintjén tejbolttal és eszpresszóval, az Árpád úton pedig két háromfogatú, szintén kétemeletes lakóépületet, összesen 24 lakással.”

1958. április 21-én kezdték meg az építkezést a lakóépületekkel együtt a GYÁÉV kivitelezésében.

A földszinten 551, az erkélyen 279, összesen 830 férőhely van.

A földszinti nézőtér előcsarnok felőli íves oldalfalát – szemben a főbejárattal – a két nézőtéri bejárat között több mint 60 négyzetméteres felületen Simó József keramikus művész  hatalmas faliképe díszíti. A mozaik középpontjában Győr  várának stilizált alakja látható. Körbe a város történelmében szerepet játszó népek katonái láthatók, jobbra a munkás, paraszt, értelmiség szimbolikája jelenik meg.

Az alkotás  ma is megvan, sajnos egy fallal eltakarva. Kapcsolódó bejegyzés ITT

Az 1960. november 6-án tartott átadási ünnepségről így írt a Kisalföld napilap november 6-i száma:

„Megnyílik vasárnap az új győri mozi – November 6-án a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére rendezett díszünnepséggel megnyílik Győrött, az Árpád út 35. szám alatt az új győri mozi. A díszünnepséget Bittman Ernő az MSZMP Győr Városi Bizottságának titkára nyitja meg, utána Lombos Ferenc az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Győr-Sopron megyei Pártbizottság első titkára mond ünnepi beszédet. A díszünnepségen a Győr – Sopron megyei Moziüzemi Vállalat bemutatja a Cannes-i filmfesztiválon díjat nyert „Ballada a katonáról” című szovjet játékfilmet. A modern, impozáns moziépület 16 millió forintba került. A nyolcszázhuszonkilenc személyes nézőtér akusztikája és térhatása kifogástalan. A gipszmennyezetben rejtett világítás van. A vetítővászon szélessége 12 méter 20 centi. A nézőtér légfűtéses.”

Képek a díszünnepségről (képek: Laczó Balázs):

Felhasznált irodalom: Zempléni Antal: Az új győri szélesvásznú filmszínház, Magyar Építőművészet, 1962/1. p 35-37.