A győri RÁBA filmszínház


A győri Rába filmszínházat Lakatos Kálmán vázlatai alapján Harmati János tervezte, mely az ország második, ténylegesen szélesvásznúnak megépített új filmszínháza.

„A mozi megvalósítását 1953-ban még közvetlenül a nádorvárosi lakótelep-építés részeként képzelték el. A  Nádorvárosi lakótelep komplex beruházásai keretében irányozták elő – még 1953-ban – az új filmszínház építését. Miután a lakótelepen a tervezett helyen húsz lakás szanálására lett volna szükség, a volt Népművelési Minisztérium döntése jelölte ki a filmszínház központi fekvésű helyét, a város főforgalmi hálózatához tartozó Aradi vértanúk útja és Árpád út találkozásánál fekvő saroktelken.” (Zempléni Antal: Az új győri szélesvásznú filmszínház, Magyar Építőművészet, 1962/1. p 35-37.)

A “Győri Rövid és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat”, – korábban  “Mátrai”,  “Rozs”,  majd “Schuch”  vendéglő – helyére épült  a RÁBA filmszínház.

Középen az elbontandó épület. (kép: Fátay Tamás)
Utcakép az ’50-es évekből

A tervezést Lakatos Kálmán győri építész, a tervezővállalat akkori főmérnöke még bőven a szocreálban kezdte. Az megvalósítás azonban csúszott és Lakatos 1956-ban külföldre távozott, amikor még csupán a vázlattervek voltak készen. A munkát egy fiatal mérnökökből álló csapat vette át, az építészeti tervezést Harmati János folytatta. Ők 1958-ra készültek el a munkával, amikor már újra a modern formálás tudott előtérbe kerülni. moderngyor.hu

Lakatos Kálmán győri építész vázlatterve

„A filmszínház épülete a saroktelek átlós főtengelyére épült. Mindkét utca irányában lakóépületeket építettek hozzá; az Aradi vértanúk útján egy négyfogatú, kétemeletes épületet, földszintjén tejbolttal és eszpresszóval, az Árpád úton pedig két háromfogatú, szintén kétemeletes lakóépületet, összesen 24 lakással.”

1958. április 21-én kezdték meg az építkezést a lakóépületekkel együtt a GYÁÉV kivitelezésében.

Épül az erkély (Kisalföld, 1959. 07. 17.)

A földszinten 551, az erkélyen 279, összesen 830 férőhely van.

A földszinti alaprajz (forrás: MÉ 1962/1.)
A nézőtér (kép: GYŐRITERV publikáció)
Az épület jellegzetes vasbeton lépcsőinek egyike. Bödök Tamás statikus munkája. (fotó: GYŐRITERV publikáció)
A földszinti előcsarnok

A földszinti nézőtér előcsarnok felőli íves oldalfalát – szemben a főbejárattal – a két nézőtéri bejárat között több mint 60 négyzetméteres felületen Simó József keramikus művész  hatalmas faliképe díszíti. A mozaik középpontjában Győr  várának stilizált alakja látható. Körbe a város történelmében szerepet játszó népek katonái láthatók, jobbra a munkás, paraszt, értelmiség szimbolikája jelenik meg.

Az alkotás  ma is megvan, sajnos egy fallal eltakarva. Kapcsolódó bejegyzés ITT

Győr története, falikép (Simó József, 1961) (fotó: ÉM. Győri Tervező Vállalat kiadványa, 1962)
Utolsó simítások

Az 1960. november 6-án tartott átadási ünnepségről így írt a Kisalföld napilap november 6-i száma:

„Megnyílik vasárnap az új győri mozi – November 6-án a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére rendezett díszünnepséggel megnyílik Győrött, az Árpád út 35. szám alatt az új győri mozi. A díszünnepséget Bittman Ernő az MSZMP Győr Városi Bizottságának titkára nyitja meg, utána Lombos Ferenc az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Győr-Sopron megyei Pártbizottság első titkára mond ünnepi beszédet. A díszünnepségen a Győr – Sopron megyei Moziüzemi Vállalat bemutatja a Cannes-i filmfesztiválon díjat nyert „Ballada a katonáról” című szovjet játékfilmet. A modern, impozáns moziépület 16 millió forintba került. A nyolcszázhuszonkilenc személyes nézőtér akusztikája és térhatása kifogástalan. A gipszmennyezetben rejtett világítás van. A vetítővászon szélessége 12 méter 20 centi. A nézőtér légfűtéses.”

Képek a díszünnepségről (képek: Laczó Balázs):

Az új mozi 1961-ben (képeslap)

Felhasznált irodalom: Zempléni Antal: Az új győri szélesvásznú filmszínház, Magyar Építőművészet, 1962/1. p 35-37.

Címkék: ,

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

3 hozzászólás

  • Horváth Norbert
    2018-11-07 at 18:26

    említi a cikk a nádorvárosi helyszínt, azt tudjuk, hogy hol lett volna?

Szólj hozzá!

18 − tizenhárom =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját